A könyvet kedden mutatták be Párizsban, a Sorbonne egyetemhez tartozó Szláv Tudományok Intézetében. A történész egyetemi tanárnak a Magyar Szemle Könyvek gondozásában kiadott, Elvetélt bizánci reneszánszból Nagy-Románia. Egy állameszme etnogenezise című munkáját franciául Henri de Montety történész fordításában adta közre az Éditions des archives contemporaines nevű rangos párizsi kiadó.
A szerzőnek ez a második tanulmánykötete román sorskérdésekről, amely franciául is napvilágot látott.
A most Párizsban megjelent tanulmány a fanarióták felemelkedését és 1821-es bukását tárja fel, mert elsősorban az ő nevükkel fémjelzett történelmi, társadalomtörténeti, geopolitikai környezetbe nyúlnak a „legendásan rugalmas, pragmatikus, szembetűnően hatékony”, vagyis eredendően kétkulacsos román politikai gondolkodás és politizálás gyökerei. Mint ismert, a 18. századot a román történelemben „fanarióta korszaknak” nevezik, mivel ebben az időszakban Moldva és Havasalföld uralkodói Konstantinápoly Fanar negyedének görög családjaiból származtak. Fontos megjegyezni, hogy 1821 és 1920 között, a nagyromán állameszme kialakulásának idején, ez a görög elit román nemzeti oligarchiává lényegült át.
Borsi-Kálmán Béla az ELTE egyetemi tanára, a magyar–román kapcsolattörténet kutatója. A ma Romániához tartozó Csengerbagoson született 1948-ban. 1999-től 2015-ig diplomáciai szolgálatot teljesített a magyar nagykövetségen Bukarestben, majd Párizsban is.
