Lovasszekérrel járták körbe a fiatal lányok és a zenészek a park teljes területét. Így csábították a kilátogatókat a skanzenbe, ahol a pünkösdi ünnepséget tartották.
A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz, például az is, hogy a lányos házakat zöld ágakkal, virágokkal díszítették. Az „Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban szintén a pünkösdi ünnepkörhöz tartozik az, hogy ilyenkor, pünkösd napján, illetve pünkösd hajnalán igyekezett mindenki a Tiszában megfürödni, aki Szegeden vagy Szeged környékén lakott. Ez reményeik szerint azt segítette elő, hogy egészségesek és életerősek maradjanak” – mondta Tóth Antal néprajzkutató.
Először a pünkösdi királynét választották meg.
„A pünkösdi rendezvény leglátványosabb eleme a pünkösdikirály-választás, ami nálunk úgy történik, hogy egy pünkösdölő bemutatót tartanak, ahol a lányok virágkoszorúval a fejükön – egy közülük pedig fényes koronát visel, ő a királynő – körtáncot járva, énekelve dicsérik az Urat, miközben a legények megküzdenek egy virtuskodás során a pünkösdi király címért” – közölte Kodácz Csengele, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark marketingvezetője.
A pünkösdi király címért hét lovas indult. Először ügyességi feladatokkal kellett megbirkózniuk, ami nem bizonyult mindig könnyűnek.
A verseny végén a két legügyesebb és legerősebb lovas a pünkösdi koszorú megszerzésével döntötte el, hogy ki lesz az idei pünkösdi király. A versenyt a 21 éves Lazók Roland nyerte, aki mindössze fél éve lovagol. „Most körülbelül másfél-két hetet edzettünk rá, sajnos az időjárás nem kedvezett, mert ugye eléggé saras volt a pályánk, de megoldottuk. A ló is nagyon együttműködő volt szerencsére, és ennek köszönhetően sikerült bejutnom a döntőbe” – mondta a nyertes, Lazók Roland.
A hagyományok szerint a pünkösdi király egy éven át minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, ahol minden lánnyal táncolhatott, emellett a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását pedig a közösség fizette ki.
