A szegedi egyetem bölcsészkarának nagyelőadójában alakult meg 1956. október 16-án a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége – a kommunista diktatúra ifjúsági szervezete, a DISZ ellenében. Az alakuló ülésen 16 pontba foglalták követeléseiket. Az első a szovjet csapatok kivonása volt, de szerepelt a 16 pontban a jogállam és benne a sajtószabadság helyreállítása, valamint a diktatúra vezetőinek elszámoltatása is. „Ez a szikra egy napon belül vagy két napon belül már átesett Budapestre hozzánk, a Műszaki Egyetemre is, ott ez még nagyobb lángot fogott, és aztán ugye a budapesti határozatokat ott kivittük az utcára, és az egész város polgársága mögé zárkózott. Ez a tűz futótűzzé vált, és ebből lett a forradalom” – idézte föl Hajtó Ödön, a Műszaki Egyetem volt hallgatója.
A 60. évfordulón tartott megemlékezésen a köztársasági elnök is felszólalt. Áder János méltatta a forradalmárokká vált hallgatók mellett azokat az egyetemi oktatókat is, akik a karrierjüket tették kockára, amikor diákjaik mellé álltak 1956-ban. „A szegedi egyetemisták a maguk sorsáról akartak dönteni, de ennél sokkal többet tettek. Hangot adtak a kételynek, szavakba öntötték az elégedetlenséget, kimondták a kimondhatatlant. Kimondták, elég volt a hazugságok kényszeréből, elég volt a légvárakra épített gazdaságból, a kiszolgáltatott társadalomból. A fenntarthatatlan termelésből, az örökös hiányból, a mindenhová beszivárgó zsarnokságból. Elég volt a nemzet elnémításából, a szovjet tanácsadók parancsaiból, a Kreml urai előtti hajbókolásból” – mondta a köztársasági elnök.
Az egyetem rektora párhuzamot vont ’56 és a jelen Magyarországa között. „Nem merném azt mondani, hogy igaz világban élünk, nagyon sok okból hazugságok vesznek körül bennünket. Ezek gyakran anyagi érdekből, gyakran esetleg rövidlátó, politikai haszonszerzésből születnek, vagy néha egyszerűen csak a bulvár által teremtett szép, új világ vesz bennünket körül. Manapság ugyan töltött fegyverek nincsenek az utcán, bár e tekintetben már nem vagyok annyira bátor, hogy ez biztos, így van, de az biztos, hogy a problémáink most is megvannak, ezeket az ’56-os forradalom receptjével lehetne megközelíteni. A tettrekészséggel, az igazságkereséssel, felelősséggel a vezetők részéről, és összefogással” – emelte ki Szabó Gábor rektor.
A megemlékezés részeként az egyetem parkjában megkoszorúzták a MEFESZ-emlékművet.
