Az asztalos is hiányszakmának számít ma Magyarországon, képzés azonban jövőre sem lesz minden megyében. A 444.hu úgy tudja, az egyetemi férőhelyek után a szakképzési intézmények keretszámait is az állam határozná meg – és várható, hogy mostantól egyetlen olyan szak sem lesz, amelyt az ország összes megyéjében tanulhatnak a diákok.
A kormány célja, hogy egyre többen válasszák a szakképzést a gimnáziumi oktatás helyett – részben ezzel pótolnák a munkaerőhiányt is. Eddig azonban a szülők és diákok körében is a gimnázium volt a népszerűbb. A Magyar Nemzet még a nyáron írt arról, hogy a szakiskolai helyek alig felét sikerült feltölteni, szemben a gimnáziumok kilencvenhárom százalékos kihasználtságával.
„A gdp-t előállító gazdasági szektorba valamilyen módon be kell tolni a munkaerőt. Kérdés, hogy az ilyen politikai erőszakkal betolt munkavállaló, munkaerő képes-e olyan gazdasági teljesítményre, mint amilyet elvárnak tőle” – fogalmazott Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
A szakszervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy szakmai indokok helyett kizárólag politikai okokból módosítsák a közoktatási rendszert. A kötelező gimnáziumi felvételi bevezetésének pedig szerintük valószínűleg az lenne a célja, hogy kevesebben jussanak be a középiskolákba, ami kevesebb diákot, hosszú távon pedig pedagóguselbocsátást jelentene.
„Vannak olyan gimnáziumok, ahova kettes és hármas átlaggal is be lehet kerülni, vannak olyan gimnáziumok, ahová a tanulmányi átlagtól függetlenül is felvesznek tanulókat. Meggyőződésem szerint ez a rendszer felülvizsgálatot érdemel” – így indokolta a múlt heti kormányinfón a kancelláriaminiszter a kötelező gimnáziumi felvételi bevezetését. Szerinte az lenne a cél, hogy a jövőben csak azok válasszák ezt a képzési formát, akik később egyetemen továbbtanulnak.
„Önmagában hogyha lenne felvételi, azzal nekem nincsen semmi problémám, és úgy gondolom, hogy a gimnáziumok többségének biztos, hogy nincsen problémája, hiszen nagyon sokan most is tartanak felvételit. Azt tartanám én magam nagyon problémásnak, és úgy gondolom, mások is, hogyha ez olyan eszköz lehetne a mindenkori szakpolitika kezében, amellyel erősen korlátozni tudná a gimnáziumba felvehetők számát” – mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter.
A kancelláriaminiszter szavai szerint egyébként a kötelező gimnáziumi felvételi bevezetése az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása után, vagyis a korábbi nyilatkozatok alapján 2018-tól lehetséges.
