A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése és más bűncselekmények miatt állították népbíróság elé 1958-ban Nagy Imrét és társait. A forradalom miniszterelnökét és három társát halálra ítélték és kivégezték, a többi vádlott börtönbe került.
Most egy nyári törvénymódosítás tette lehetővé, hogy a legfőbb ügyész a Kúriánál kezdeményezze a népbírósági eljárások felülvizsgálatát és a semmisségi végzések kiadását. „A törvénymódosítás eredményeként a legfőbb ügyészség több mint kétszáz, az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni megtorlás során halálra ítélt és kivégzett személy esetében kezdte megvizsgálni a semmisség igazolása iránti eljárás kezdeményezésének indokoltságát” – mondta Sódor István, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze.
Ez olyan szimbolikus lépés, amely túlmutat a konkrét ügyön – érvelt az egyik védő. „Egy fénycsóva erejével világít rá határokon túl is, időtől és tértől függetlenül arra, hová vezethet, ha az igazságszolgáltatás a politikai akarat kiszolgálójává süllyed” – fogalmazott Bánáti János.
A népbírósági eljárás előre kitervelt gyilkosság volt, és a korabeli nemzetközi joggal is ellenkezett – mondta a tanácsvezető bíró. „Nagy Imrének és halálra ítélt három társának semmi esélye nem volt igazságuk kiperlésére, illetve az ellenük felhozott, nem egy esetben jogi képtelenséget megvalósító vádakkal szembeni védekezésre” – szögezte le Kónya István.
A Kúria ezért jogerős végzésében a népbírósági ítéletet semmissé nyilvánította. „A mai eljárásnak az alapja egy nyári törvénymódosítás, amely az áldozatok hozzátartozóinak megkerülésével, az ő megkérdezésük és jóváhagyásuk nélkül, mintegy erőszakolt módon kerített sort arra, hogy a mai ülésre sor kerülhessen” – mondta Magyar Gábor ügyvéd.
A Nagy Imre Alapítvány elnöke is emlékeztetett arra, hogy már 1989-ben rehabilitálták jogilag és politikailag is Nagy Imrét és mártírtársait. „Ennek a rehabilitációnak a jogi megismétlése voltaképpen inkább jelenkori politikai szándékoknak tesz eleget, mintsem az áldozatoknak szolgáltat elégtételt” – jelentette ki Kende Péter.
A 2000-ben elfogadott, idén nyáron módosított jogszabály minden olyan büntetés eltörlését előírja, amelyet az 1956-os forradalmat követően rögtönítélő bíróság, gyorsított eljárás vagy népbírósági tanácsok döntésével szabtak ki.
