Európa sokszínűségének megőrzése miatt van szükség az alaptörvény hetedik módosítására. Ezt Orbán Viktor mondta parlamenti expozéjában. A miniszterelnök hozzátette, a kormány az európai szabad nemzetek és országok szövetségében hisz és nem egy Brüsszelből irányított birodalomban.
„Kossuthot idézve azt mondhatom, mi magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában. mi magyarok az európai szabad nemzetek és országok szövetségében hiszünk és nem hiszünk egy Brüsszelből irányított birodalomban, erről szól a mostani alkotmánymódosítás” – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor beszéde végén azt kérte a pártoktól, hogy tegyék félre a párt-politikai szempontjaikat, és támogassák a kormány indítványát. A parlamenti vitát azonban a kormányfő nem várta meg bajorországi útja miatt.
Szájer József elismerte, hogy a módosítás a magyar hatósági ügyintézésben nem jelent változást, az alkotmányos identitás rögzítése egy üzenet Brüsszelnek.
„Mi azt szeretnénk, hogy ez ne átmeneti legyen, ne kormányoktól függjön ezért kell az alaptörvényben szabályozni és ezt szeretnénk ha kifele látnák. Vagyis, hogy a magyar alaptörvény a szuverenitás mekkora részére tart 100 % –ban igényt és melyek azok amelyek osztott hatáskörnek tekintünk. Ennek a tisztázása a fontos, amikor az unió intézményei döntenek akkor legyen tisztában azzal, hogy ütközhetnek a magyar alaptörvénnyel” – így Szájer.
A Jobbik csak hazafias kötelessége miatt vesz részt az alaptörvény módosítás vitájában. A párt elnöke szerint Magyarország legerősebb, legbiztosabb, leghatékonyabb alaptörvényi védelmének megalkotására van most szükség, amellyel meg tudják védeni az országot a kvótáktól. Vona Gábor azt is mondta: a népszavazás nagy kárt okozott az országnak, mert nem egy új egységet, hanem egy új megosztottságot teremtett.
„Azt gondolom, hogy egy ország sorsáról dönteni itt az Országgyűlésben egy olyan felelősséget és egy olyan alkalmasságot is megkövetel, hogy az ember képes legyen eldönteni, hogy mikor van helye a politikának, a taktikai lépéseknek, és mikor van helye a nemzetért való összefogásnak. Azt gondolom, hogy ez a szituáció egy ilyen szituáció, és a jobbik itt nem politikai vagy taktikai megfontolás alapján vesz reszt ebben a vitában, hanem mert azt gondolja, hogy ez a hazafias kötelessége” – mondta el Vona Gábor.
„A miniszterelnök nem veszi észre, hogy a magyar társadalom, 3,3 milliós része kisebbség, nincs új egység, nincs új többség, még csak új kisebbség sincsen a Fidesz és a Jobbik szavazótábora mondott valamit akikkel szemben nem mondtak semmit vagy nemet mondtak” – ezt már Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke jelentette ki a parlamentben.
Az ellenzéki pártok már korábban jelezték, hogy az érvénytelen népszavazás után nem vesznek részt az alaptörvény módosításában. Az LMP a szavazáson nem nyom gombot, a vitákon jelen lesz, az MSZP viszont utóbbitól is távol tartja magát.
„Senki nem adott felhatalmazást ilyen alaptörvény módosításra, Orbán Viktor és a Fidesz tehát egy kisebbség véleményére hivatkozik az a véleményünk, hogy diktátor tempó a kisebbség véleményét ráerőltetni a többségre. Orbán és a Fidesz nem szolgál mást mint a saját hatalmi érdekeit” – húzta alá Varga László országgyűlési képviselő.
A DK bojkottra szólított fel. „Az unióban nincs kényszerbetelepítés, ezért az DK arra kér minden demokratikus pártot, hogy bojkottálja a felhatalmazás nélküli az alaptörvény módosítás vitáját” – így Varju László országgyűlési képviselő.
A DK -s politikus a kormányzati plakátkampány leállítását is követelte és azt ígérte: ativistáik mindegyikre ráragasztják majd az érvénytelen feliratot, hogy így tiltakozzanak a kormányzati propaganda ellen.
