Plakátpiac: Strasbourgig is elmehetnek a károsultak

Az Alkotmánybírósághoz vagy végső esetben a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulhatnak a kültéri reklámpiac átrendezésének károsultjai. Az Index birtokába került tervezet alapján a ragasztott plakátokat a kormány betiltaná, a hirdetőoszlopokra csak mozi- vagy színházplakátok kerülhetnének. Kereskedelmi reklám kizárólag utcabútoron jelenhetne meg. A piac újraosztásával az állam is több milliárd forintnyi adóbevételtől esne el.

  • 2016. október 12., szerda 20:21
Vágólapra másolva!

Óriásplakátok a főváros utcán. Nem csak innen, az egész országból eltűnhetnek a reklámfelületek egy nyilvánosságra került törvénytervezet szerint. A köztéri reklámpiac megreformálását a kormány a túlzott reklámszennyezéssel magyarázza, az ellenzék szerint azonban ismét a Fideszhez köthető cégeket juttatná előnyhöz a kormány az óriásplakát-piac újraszabályozásával.
„Nekem ez egyértelmű, hogy arról szól, hogy az utcabútorok azon cégnek birtokában vannak, azon lévő reklámfelületek, amely egyébként belenyúlhatott ebbe a tervezetbe, Simicska Lajos cégét pedig háttérbe akarják szorítani, ez itt, azt gondolom, hogy egy leszámolás része csupán. Az, amit Tarlós István elkezdett Budapesten Simicska Lajos cégével, hogy leszerelte az oszlopokat, ezt fejezi be most Orbán Viktor, mert ugye, a bíróság ezt jogtalannak nyilvánította. Most törvényt hoznak, hogy a jogtalanságból jogosság legyen, így teszi a Fidesz egyfolytában, a lopást hozza törvénybe, a mások, hogy mondjam lealázását és kiszorítását foglalja törvénybe, ha az érdekei így kívánja” – mondta Juhász Péter, az Együtt alelnöke.

Kereskedelmi reklám kizárólag utcabútoron jelenhetne meg – ilyen például a buszmegállókban lévő reklámhordozó. Az önkormányzatok koncessziós pályázaton választhatnák ki azokat a cégeket, amelyek a településen reklámokat helyezhetnek el. A korábbi hírek szerint az egyik legnagyobb piaci szereplő is véleményezte a tervezetet, ezt azonban ma cáfolta a Hír TV-nek a JCDecaux. A cég elmondása szerint egyetlen munkavállalójuk érintett csak az ügyben.

„Mi is a hírekből értesültünk erről, hogy egy kollégánk az, aki módosított a hírek szerint ebben a törvénytervezetben, úgyhogy annyit tettünk mi is, hogy a kollégát megkerestük, hogy mi történt, és azt a választ kaptuk, hogy megkapta ezt a törvénytervezetet egy önkormányzati képviselőtől. Majd ezt a saját gépén, az itthoni saját gépén lementette, ezt elolvasta, és a benne lévő anyagot kisárgázta, aláhúzta, jellemezte, vagy kiemelte belőle azt a részt, ami a cégünket érintheti” – így a JCDecaux vezérigazgatója, Samu Tímea.

A cég az érintett dolgozóval jegyzőkönyvet vett fel a történtekről, ezután felmentette a munkavégzés alól. A JCDecaux másik ügyvezetője szerint jelentősen átrendezné a piacot, ha a mostani formájában lépne életbe a törvénytervezet. Szelei Szilárd szerint egy 9 milliárd forintos piac szűnne meg egyik pillanatról a másikra, ennyi ugyanis az óriásplakátok részesedése a köztéri reklámpiacból, de a változás több cég végét is jelentené.

„Hatalmas bevételkiesés és a bevételkiesés mellett pedig, ugye, ezeknek hogyha bontásra kerülne a sor, akkor ezeknek a bontási költsége is hatalmas, illetve a könyv szerinti értéke is hatalmas, ami a könyvekben szerepel, tehát ezeknek a leírásával hatalmas veszteség érné a mi cégünket is, illetve az egész iparágat” – hangsúlyozta Szelei Szilárd.

A piac újraosztásával az állam több milliárd forintnyi adóbevételtől esne el, de súlyos pénzeket veszítenének el azok a magánszemélyek, akik bérbe adták ingatlanjaik egy részét helyet biztosítva az óriásplakátoknak. A Hír TV által megkérdezett ügyvéd szerint hasonló helyzet állhat elő, mint korábban a Mahir és a főváros között, így, ha szerződéseket kell felbontani az új törvény miatt, a károsultak Strasbourgig mehetnek.

A kültérireklám-piac tavalyi nettó árbevétele meghaladta a 15 milliárd forintot, ez a törvény életbelépése esetén akár 5-6 milliárdra is csökkenhetne.