Miközben Belgium és több más uniós tagállam márciusra eurómilliárdokhoz jut a védelmi fejlesztésekre az Európai Uniótól, Magyarország ismét kimaradhat a kedvezményezettek köréből.
Az Európai Bizottság emellett a héten elnapolt minden döntést a magyar ügyekben a választásokig, így például Magyarországnak régóta jogosan járó pénzek kifizetését is.
Németh Andrea tudósított Brüsszelből.
Az Európai Bizottság jóváhagyta nyolc uniós tagállam részvételét az EU új, 150 milliárd eurós védelmi hitelprogramjában. Az ún. SAFE, vagyis az Európa Biztonsági Akcióprogramja közös fegyverbeszerzéseket finanszírozna, a drónoktól kezdve a légvédelmi rendszerekig. Belgium tervei mellett elfogadták Bulgária, Dánia, Spanyolország, Horvátország, Ciprus, Portugália és Románia benyújtott igényét is. Magyarország azonban kimaradt az első körből, az Európai Parlamentben ugyanis vita indul a hazánk által igényelt 17,4 milliárd eurós SAFE-hitelről.
Több képviselő – köztük a magyar jogállamisági jelentéstevő, Tineke Strik – politikai okokból meg akarja akadályozni ennek a kifizetését. Az ürügy az, hogy a kampányidőszakban érkező pénzek politikai célokat szolgálhatnak. Mindez illeszkedik a kettős mérce politikájába, amelynek egy másik bizonyítékával alig két napja találkozhattunk.
Sajtóértesülések szerint Brüsszel áprilisig gyakorlatilag jegeli a magyar ügyeket, nehogy gyengítse a Tisza Pártot a választásokon. A Bizottság nem dönt például a napi egymillió eurós bírság ügyében, amellyel amiatt sújtják hazánkat, mert a magyar kormány 10 éve határkerítést épített az ország védelmében, és nem akar migránsokat beengedni a területére. A visszatartott források átcsoportosításának ügyét is a választások utánra halasztják – mindez összesen 5 milliárd eurót érint.
