

Egyre több ország kíván új atomerőművi egységeket építeni, köztük több olyan állam is, amelyek eddig egyáltalán nem alkalmaztak atomenergiát. Továbbra is vannak országok, amelyek ideológiai és nem szakmai kritériumok alapján vásárolnak atomerőművi technológiát. Mennyire lehet ez veszélyes a nukleáris biztonság szempontjából? Milyen Láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ műsorunk vendégeivel: Toldi Ottóval, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetőjével és Hárfás Zsolt atomenergetikai-szakértővel.
Üzbegisztán az első olyan ország, ahol az orosz kis teljesítményű moduláris atomerőművi technológiának szavaztak bizalmat.
A Taskent és Moszkva között május végén létrejött megállapodás értelmében Üzbegisztán Dzsiszah régióban egy hat egységből álló, kis moduláris reaktoros atomerőmű épül, amelynek építési munkálatai már idén nyáron megkezdődnek.
A terv egy 330 megwatt összkapacitású, hat darab 55 megawattos-os reaktorból álló telephelyet irányoz elő. A fővállalkozó a Roszatom orosz állami vállalat lesz, az építési folyamatban pedig helyi vállalatok vesznek részt. Az üzbegisztáni nukleáris fejlesztési ügynökség, az Uzatom igazgatója, Azim Akhmedkhadjaev úgy fogalmazott: "Az előrejelzések szerint Üzbegisztánban az energiaforrások iránti igény 2050-re csaknem megduplázódik. Nyilvánvaló, hogy az energiarendszer stabil működése és a gazdasági fejlődés érdekében országunknak a megújuló energiaforrások mellett alapterhelésű energiaforrást is biztosítania kell. Az új nukleáris projektek iránti érdeklődés globális növekedésének vagyunk tanúi, mind a nagy kapacitású erőművek, mind a kis moduláris reaktorok iránt. Úgy véljük, hogy a Roszatommal való együttműködés kiterjesztése fejlett atomenergetikai technológiákkal fogja erősíteni energiaágazatunkat."