A néppárti politikus ezt annak kapcsán erősítette meg, hogy az unió a kötelező kvóta betartatása érdekében már korábban szankciókat helyezett kilátásba azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem tartják be az Európai Bizottság javaslatára meghozott európai tanácsi döntést. Az egyik 160 ezer bevándorló szétosztását, a másik pedig, migránsonként, 250 ezer euró pénzbüntetést szabna ki.
A Fidesz politikusa azt mondta: az október 2-dikai népszavazásra azért van szükség, hogy az uniós jogalkotási folyamatban Magyarország meg tudja védeni az érdekeit. Akár közjogi lépésekkel is.
– Ha a magyar kormány meg akarja ezeket a szempontokat még inkább egy jogi szabállyal is erősíteni, akkor erre van lehetőség. Erre egyébként jelen pillanatban is van lehetőség, de egy népszavazással a háta mögött ez nyilván hangsúlyosabb és jelentősebb. – …és akkor ez az alaptörvény lenne vagy más jogszabály?… – Nem gondolom. Az Európai Unióval kapcsolatos kapcsolatrendszerünket az alaptörvény világosan rögzíti. Nem alá-fölé rendeltséget teremt, hanem azt, hogy mi a szuverenitásunk bizonyos részét együtt gyakoroljuk. De azt, hogy Magyarországra betelepítsenek személyeket, azt eddig sem tekintettük a szuverenitásunk azon részének, amelyet átadtunk volna az Európai Uniónak.
