Védett maradt a Golgota

Elutasította a Munkácsy Mihály Golgota című festményének védetté nyilvánítása miatt benyújtott keresetet a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

  • 2016. szeptember 19., hétfő 12:22
Vágólapra másolva!

Munkácsy Mihály festménye ügyében a tulajdonos, Pákh Imre indított közigazgatási pert.

A bíróság szerint indokolt volt a védetté nyilvánítás, mert a Golgota pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű örökségnek minősül, s nem vitatható a kép magyar kultúrtörténeti vonatkozása sem. Bár az ítélet jogerős, az ügy a Kúrián folytatódhat.

A védettségről azután döntöttek, hogy a műgyűjtő nem tudott megegyezni a vételárról az állammal.

„Én mindig is azon a véleményen voltam, hogy a Trilógia magyar állami tulajdonba kell hogy kerüljön, mert az a tuti, az a biztos. Viszont azt nem tudják elvárni tőlem, hogy ne én határozzam vagy ne a piac határozza meg, hogy mennyit ér a kép, hanem valaki kitalál valamit, és akkor azt mondja, hogy kérem szépen, ennyit fizetünk. Hát nem abban a korszakban élünk, hogy az ilyen járható út lenne” – nyilatkozta Pákh Imre, a Golgota tulajdonosa. „Nekem L. Simon elmondta, hogy ő parancsba kapta Lázártól, aki akkor főnöke volt, a védettségre vonatkozó utasítást” – tette hozzá.

Pákh Imre és jogi képviselője azzal érvelt, hogy a védetté nyilvánítással az állam áron alul akar hozzájutni a műalkotáshoz. 2013 óta folytak tárgyalások a műgyűjtő és az állam képviselői között, és Lázár Jánossal egyszer már meg is állapodtak a 9 millió dolláros vételárról. Az adásvétel lebonyolítása később átkerült a jegybankhoz, ám ekkor már 3 millió dollárral kevesebbet ajánlottak a műkincsért.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság szerint pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű alkotás és nem vitatható a kép magyar kultúrtörténeti vonatkozása sem. Ebben az esetben ezért a tulajdonjog korlátozható. Drávecz Gyöngyvér, bíró indoklásában azt mondta, Munkácsy alkotása jelentős, kiemelkedő alkotás, így a korlátozás nem volt aránytalan.

Pákh Imrét nem lepte meg a döntés. A műgyűjtő az ítélet írásbeli kézhezvételét követően dönt arról, hogy a Kúriához vagy a strassbourgi bírósághoz fordul jogorvoslatért.