„A Fidesz arra játszik, hogy egy kormányváltást is túléljen”

Az állami pénzen rendbe hozott MKB Bank adásvételével egy újabb intézmény került a jegybankelnök és a miniszterelnök bizalmasaihoz – derül ki Célpont műsorunkból. Bár papíron nyereségesnek tűnik az üzlet, jogvédők szerint a kormányzati hátországának erősítését szolgálja a pénzintézet adásvétele.

  • 2017. május 20., szombat 10:41
Vágólapra másolva!

„Nem vagyunk, és nem leszünk sem a bankok, sem a nagyvállalatok szolgái” – hangoztatta a miniszterelnök 2013-ban. Pár hónappal később 2014-ben a magyar állam megvásárolta az MKB-t. A csőd szélén álló bankot a Magyar Nemzeti Bank megszabadította rossz hiteleitől, majd privatizálta.

„Nem tudunk egyenleget vonni. 17 milliárd forintért vette meg a magyar állam, 37 milliárdért adta el. Ha ezt a két számot nézzük, akkor azt mondhatnánk, hogy az állam jó üzletet csinált. Ennél azonban sokkal bonyolultabb a történet, mert ez a bizonyos rosszhitel-mentesítés, ez a szanálás, ennek nem tudjuk az összegeit. Nem tudjuk azt – ez a következő években fog kiderülni –, hogy a magyar kereskedelmi bankok, bizonyos garanciák lehívása után az adófizetőknek mennyibe fog kerülni. Tehát jelenleg nem mondhatjuk azt, hogy a magyar állam 20 milliárdot nyert ezen a dolgon” – mondta Brückner Gergely, az Index.hu újságírója.

A titkolózás miatt nem tudni, hogy mennyibe került az adófizetőknek az MKB talpra állítása. A tulajdonosi kör azonban az egyik offshore-gyanús befektető kiszállása után nyilvánossá vált.

Az új tulajdonosi szerkezet alapján 10 százalék a Pannónia Nyugdíjpénztár, 45 százalék Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. 10 százalékot kaptak az MKB-dolgozók, a bank harmada fölött pedig Matolcsy Györgyhöz köthető emberek, unokatestvére, Szemerey Tamás és a volt MNB-alelnök Balog Ádám rendelkeznek.

A jogvédők szerint az ügylet azt a célt szolgálta, hogy a jelenlegi hatalmi berendezkedést egy esetleges kormányváltás se tudja megingatni.

„Az elsődleges állami szervezet, amelyiknek vizsgálnia kéne ezt az adásvételt, hogy hitelesen, megengedhető módon került-e rá sor, az a pénzügyfelügyeleti hatáskörben eljáró Magyar Nemzeti Bank lenne, amelyiknek így az elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnökének az unokatestvérét kellene ellenőrizze” – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.

A magánszemélyek hirtelen gazdagodásának okát egy vagyonosodási vizsgálat fedhetné fel. Ez a lehetőség azonban évekkel ezelőtt fideszes javaslatra megszűnt.