Adóemelések és gazdasági fordulat: Palóc André a kormányzati intézkedések következményeiről

Miközben a választási kampányban még a terhek csökkentéséről és kiszámítható környezetről beszéltek, a kormányzati gyakorlatban azonnal megkezdődött a forráselvonás. A sorozatos adóemelések hátterét és a nemzetközi pénzügyi szervezetek elvárásait Palóc André vette górcső alá a Híradó extra legfrissebb adásában.

Vágólapra másolva!

Tizenhat évnyi következetes teherenyhítés után éles gazdaságpolitikai irányváltás következett be Magyarországon, amelynek első lépéseként a kabinet 90 milliárdos jövedékiadó-növelést és a kisadózók terheinek megduplázását hajtotta végre. A Híradó extra stúdiójában Palóc André, a Fidesz országgyűlési képviselője rámutatott: a folyamat korántsem ért véget, hiszen az IMF ajánlásokban már szerepel a társasági adó 9 százalékról 15 százalékra történő felvitele is. Ez a több mint másfélszeres, mintegy 60 százalékos tehernövekedés alapjaiban ássa alá a hazai versenyképességet, amely korábban a nyugati és a keleti befektetők számára egyaránt vonzóvá tette az országot,. A képviselő világossá tette a nemzeti oldal álláspontját a kiszivárgott tervekkel kapcsolatban:

„Az adóemelések mindig munkahelyeket sodornak veszélybe, a másik pedig, hogy az adóemelések következtében fizetéscsökkenés tapasztalható a dolgozó magyar embereknél. Éppen ezért nem tudunk támogatni sem adóemelést, sem pedig új adó bevezetését.”

A reálgazdasági következmények máris érzékelhetőek: az öt hónapja tartó kormányzati tétlenség és a romló mutatók nyomán gyárbezárások indultak el Tószegen, Bonyhádon és Jászberényben, miközben csak augusztusban hétezer munkahely szűnt meg, napi szinten 233 család megélhetését és lakáshitelét sodorva bizonytalanságba,.

Adóemelések és megszegett ígéretek: a családok fizetik meg a brüsszeli alkuk árát

A beszélgetés során Palóc André tételesen cáfolta azt a kormánypárti kommunikációt is, amely a KATA-szabályok átírását a rendszer javításaként próbálja beállítani. A politikus emlékeztetett: a kormányfő korábban a rendszer visszaállítását és a munkát terhelő elvonások szinten tartását ígérte, ehhez képest a főállású kisadózók havi terhe a kétszeresére ugrott,.

„138 ezer katás magyar embernek 50 ezer forintról 100 ezerre nő az adója. Ezt valaki megpróbálja nekem bárhány Facebook-posztban adócsökkentésnek eladni, hát nem most jöttünk le a falvédőről. (...) Én abból tudok kiindulni, hogy a miniszterelnök mit állított, és ehhez képest mit tesznek. Ebből csak az a következtetés vonható le, hogy sajnos becsapta a magyar embereket.”,

Hasonló ellentmondás feszül az üzemanyagárak körül is: a választások után négy nappal kivezetett védett ár helyett bevezetett, mindössze hét liter dízelre elegendő ötezer forintos kupon négyből három magyart – köztük a nagyobb egyterű autókat használó nagycsaládosokat – teljesen kizár a támogatásból,. Arra a felvetésre, hogy Kármán András miniszter szerint az intézkedést Brüsszel 

rosszallása miatt nem vezetik vissza, a képviselő határozott választ adott:

„A magyar kormánynak olyan dolgokat kell lépnie, ami a magyar embereknek tetszik, mert a magyar emberekért kormányoz egy magyar kormány. Nem az a kérdés, hogy Brüsszelnek tetszik-e vagy nem.”

A jövő héten érkező 2027-es költségvetés kapcsán – amelyben a kormánypárti nyilatkozatok „bátor lépéseket” ígérnek – a politikus logikai úton bontotta le, milyen további terhek várhatók a nemzetközi elvárások és a sporttámogatások megvágása nyomán:

Utánpótlássport ellehetetlenítése: A sport-TAO szűkítése vagy eltörlése miatt a gyermekek sportolási tagdíjai a jelenlegi tíz-húszezer forintról akár havi százezer forintos nagyságrendre ugorhatnak, kiszorítva a szerényebb jövedelmű családokat,.

Családi kedvezmények és nyugdíjak célkeresztben: Az IMF ajánlásokban szerepel az édesanyák szja-mentességének eltörlése, a nyugdíjkorhatár emelése, valamint a 13. és 14. havi nyugdíj „felülvizsgálata”, ami a nemzetközi pénzügyi szakzsargonban a juttatás megszüntetését jelenti,.

Rezsicsökkentés veszélyeztetése: Kérdésessé vált a téli hónapokban családoknak átlagosan havi 80–90 ezer forintos segítséget jelentő rezsivédelem fenntartása is; ahogy a képviselő fogalmazott: 

„amikor arról beszélünk, hogy mik a bátor lépések, akkor azt fordítsuk le úgy: mik azok, amik a magyarokról húznák le a bőrt”,.

A brüsszeli források és a hazai jogalkotás összefonódására utalva Palóc André végül rámutatott: beszédes egybeesés, hogy a gyermekvédelmi törvény felpuhításáról szóló parlamenti szavazás után mindössze öt perccel már fel is oldottak bizonyos uniós pénzeket.