Egyelőre még Felcsúton sincs mindenhol járda. „2015-ös évben a fejlesztések az alábbiak voltak: járdaépítést megkezdtük, idáig 16 millió forint értékben készültek el a járdák” – mondta Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere. A munkát nem kell félbehagynia Mészáros Lőrincnek, az év végi kormányzati pénzosztásból Felcsútnak is jutott. A kabinet tudta, hogy mire van szükség abban a faluban, ahol a miniszterelnök háza van. Felcsút 40 milliót kapott út- és járdaépítésre.
A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter választókerületéhez tartozó Óbuda több mint 1,5 milliárd forintot kapott – egyebek mellett piacfejlesztésre. Hódmezővásárhelynek, ahol Lázár János kancelláriaminiszter volt polgármester, 1,2 milliárd forint jutott fejlesztésekre. A belváros felújítása már tart, egy üres telken ingyenesen használható mélygarázs épült, a felszínen pedig játszóteret alakítottak ki baba-mama szobával” – büszkélkedett a Miniszterelnökség vezetője. „Szeretném megköszönni az Európai Unió támogatását, Hódmezővásárhely város képviselő-testületének a bölcs döntést, amellyel kivételesen nem beépített a város belvárosból vagy a város területeinek egy szegletéből egy újabb részt, hanem a közösség számára biztosította azt, hogy a város polgárai, elsősorban térségben és a környékben lakó belvárosi polgárok igénybe tudják venni ezt a teret, ezt az új közösségi teret, és reményeink szerint örömükre tudják majd használni” – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár János választókörzetében szinte az összes települést kistafírozta a kormány, Apátfalván sportcsarnok épül a régi iskola helyén. „Nagyon fontos, hogy egy ilyen sportlétesítmény legyen, ugyanis nagyon sok a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerek, akiknek az egyedüli szórakozása a sport, és Apátfalván nem volt megfelelő létesítmény, így a sportolást sem tudták olyan színvonalon vagy semmilyen tekintetben nem tudták űzni, ahogy szerették volna” – nyilatkozta Szekeres Ferenc, Apátfalva polgármestere.
A pályázat nélküli pénzosztás nem tetszik a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnökének. Az elosztogatott milliárdok egy részét eredetileg gyermekétkeztetésre szánták, ami Gémesi György szerint önmagában még nem lenne gond. „Ezt nem mondanám, hogy emiatt most a gyerekek éhezni fognak. Ez egy keret volt, amiből ennyi megmaradt, és a jogszabály alapján nem tudtak többet felhasználni a települések. Nem azért, mert nem akartak, hanem mert így voltak meghatározva a keretek és a jogszabályok” – szögezte le a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
Egyes települések, amelyek nem fejlesztésre, hanem működési költségekre kaptak pénzt az államtól. Az önkormányzati államtitkár nem árulta el, hogy milyen szempontok alapján válogatták ki a nyertes településeket. De felhívta a figyelmet az év közbeni pályázatokra. „Vannak olyan célok, amelyek ezekbe a pályázatokba nem férnek bele. Ezekről dönt évről évre a kormány egyedi döntésekkel, és ezekből tevődik össze ez a finanszírozási csomag” – jelentette ki Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár.
Az önkormányzatok év végi kitömésének gyakorlata 2012-ben kezdődött. Egyes települések minden évben kaptak pénzt, míg másoknak azóta sem jutott egy forint sem.
