Személyesen a miniszterelnök írta alá a bérmegállapodást a munkáltatók és szakszervezetek képviselőivel. Orbán Viktor a ceremónia után azt mondta, hogy Magyarországon ma már megéri dolgozni.
„Az adócsökkentés, ez a béremelés, efelé a világ felé visz bennünket, hogy egy magyar ember azt mondhassa, dolgozom, van munkahelyem, és megéri dolgozni” – nyilatkozta a miniszterelnök.
A kormány és a munkaadók közti megállapodás szerint a garantált havi bérminimum jövőre bruttó 161 250 , a minimálbér pedig 127 ezer forintra emelkedik.
Csak bruttóban hangzik jól a jövő évi minimálbér-emelés a Hír TV-nek nyilatkozó okleveles adószakértő szerint. A kormány ugyanis jó részét adók és járulékok formájában visszaveszi. Így a legkevesebbet keresők havi jövedelme az emeléssel sem éri el a nettó 85 ezer forintot . A bruttó összeg harmada ugyanis visszafolyik a költségvetésbe, mindössze 66,5 százalék marad a munkavállalónál.
„Ezt a bérmegállapodást a munkaadóknak nem lett volna szabad aláírni, tudták jól, hogy ez súlyos terhet jelent a kis- és közepes vállalkozásoknak, mégis aláírták. Amiről nem volt még szó, a minimálbéremelés nem csak jót jelent az alacsony keresetűeknek, hanem például az egyéni vállalkozóknak és a személyesen közreműködő társas vállalkozóknak egy jelentős járuléknövekedést eredményez, hiszen nekik a garantált bérminimum után meg kell fizetni mindenképpen a járulékot, akkor is, ha egyetlen forint bevételhez sem jutnak vállalkozásukból. Tehát ez egy jelentős költségnövekedés lesz a részükre” – mondta el Angyal József, okleveles adószakértő.
A béremelések ráadásul az inflációt is felpörgetik - ami a keresetek vásárlóértékének emelkedését mérséklik.
„A GKI eddigi prognózisa jövőre kb. 1,5 százalékos éves átlagos inflációt feltételezett, az idei éves átlagban várhatóan körülbelül fél százalékos infláció után. Látható, hogy az elmúlt hónapokban leginkább már októberben felgyorsulni kezdett az infláció, és jövőre ez minden bizonnyal folytatódni fog. Az eddigi prognózisunk nem számolt azzal, hogy ilyen nagymértékű minimálbéremelésre kerül sor, aminek mi nyilván tovagyűrűző hatása van a többi bérszinten kereső ember számára is, tehát minden bizonnyal ez a béremelés az inflációra is hatni fog, a mi prognózisunk olyan 1,5-2 százalék körüli jövő évi inflációt jelez” – közölte Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. , vezérigazgató-helyettese.
A fogyasztói árak emelkedése miatt lehet 2017-ben másfél százalék körüli a nyugdíjak emelése, hiszen a törvény az inflációhoz köti az idősek járandóságát. Azt azonban a jogszabály nem veszi figyelembe, hogy a nyugdíjasok által vásárolt termékek drágulása általában meghaladja az általános inflációt - ezt mutatják az elmúlt egy év adatai is.
