Véres ruhába öltözött cowboy és az út szélén megpihenő batman. Kaliforniában ilyen jelmezekkel vonultak az utcára október 31-én. Romániában pedig azt próbálta ki egy fiatal pár, hogy milyen érzés lehet koporsóban feküdni. Mindkét helyen a a halloweent ünnepelték így. Ennek gyökere – a közhiedelemmel ellentétben – nem Amerikából ered, hanem kelta hagyományai vannak.
„Egy pogány hagyomány, és mégiscsak kapcsolatban van az élőkkel és a holtakkal, ugyanis arról szól, hogy 31-én, az előző évben elhaltak lelkei visszatérnek, és be akarnak bújni egy élő emberbe. Na most, azért, hogy ezt megakadályozzák, mindenfajta ijesztő jelmezekbe öltöztek, és ezt a bizonyos töklámpást is elkészíttették, illetve, hát nem tök volt, hanem répa volt ez korábban. Nagyon érdekes, hogy Európából eljutott az írek révén Amerikába, és hozzánk Amerikából jut vissza egy európai szokás” – mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.
A kereszténység elterjedésével azonban az őskeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították. Az üdvözült lelkek emléknapját, mindenszentek napját, III. Gergely pápa jelölte ki november elsejére, a helyett, hogy megtiltotta volna a halloweent.
„Legyen az a temető egy szent hely, ahova el tudunk menni a gyerekekkel együtt, ahol a család együtt megáll” – így kommentálta Reggeli járat című műsorunkban a katolikus püspök a Vatikán iránymutatását a hamvasztásról. Egy nyolcpontos dokumentumban a Hittani Kongregáció azt szorgalmazza, hogy a halottakat a temetőben vagy más felszentelt helyen – például templomban – temessük el, mert a hagyományos temetkezési hely elősegíti az elhunytakról való megemlékezést és a hozzájuk intézett ima lehetőségét.
„Olyan jó lenne ezt egy kicsit mederben tartani a gyászszertartásaink és a halottainkról való gondoskodás gyakorlatát. Tehát én egy kicsit fájdalommal láttam eddig is – mint gyakorló lelkipásztor –, egymástól vesznek el ötleteket az emberek, és túl akarják szárnyalni egymást, hogy ki a Dunába szórja, ki az erdőbe szórja a hamvakat, vagy még borzalmasabb a számomra, mikor szétosztják az urnából a hamvakat a családtagok között. Ezek nem visznek közelebb ahhoz a kegyelethez, hogy megállunk egy szent helyen” – fogalmazott Beer Miklós katolikus püspök.
A kegyeleti szakértő szerint azonban ma már egyre kevesebben választják a hagyományos temetkezést, a temetőbejárás pedig sokaknál csak mindenszentek vagy a halottak napjára korlátozódik.
„Nagyon sokan külföldön élnek, vagy már egészségügyi okokból nem tudnak kimenni, és ezért viszik haza az urnákat, vagy számolják fel a sírhelyeket, ami egyre gyakoribb, és utána egy szórásos temetésben végső megoldást keresnek az elhunytaknak” – emlékeztetett Gőcze Edit kegyeleti szakértő.
Magyarországon tizenhét krematórium működik, évente 72-75 ezer hamvasztást végeznek. A hamvak hazavitelének szabályain 2013-ban szigorítottak: akik családi otthonukban szeretnék elhelyezni hozzátartozójuk hamvait, minden esetben nyilatkozniuk kell arról, hol lesz a végső nyughelye az urnának. De azt már senki sem ellenőrzi, hogy mi lett az urnák sorsa.
