34 milliárd forintból villamosítják az esztergomi vasútvonalat. A fejlesztés ára nyilvános adat, a részletek viszont elrejthetők a nyilvánosság elől. A beruházás műszaki adatait 30 évre titkosíthatná a kormány nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva.
Ugyancsak 30 évig maradhatnak titokban a kiemelten fontos állami létesítmények üzemeltetésével összefüggő műszaki adatok. Ilyen létesítmény például a miniszterelnök új hivatala a budai Várban. Az építkezés ára itt is nyilvános, az egykori karmelita kolostort 20 milliárd forintból alakítják át Orbán Viktornak.
„Ha nem tudjuk, hogy az ügy miről szól, milyen műszaki tartalomról beszélünk, milyen megvalósíthatóságról, milyen minőségű beruházásról, akkor ehhez képest egy összeg, egy pénzügyi irányszámnak a nyilvánosságra hozatala az nem változtat a titkosításon. Az egy irányszám, amiből akkor lehet következtetéseket levonni, ha transzparens az egész folyamat, tehát azt gondolom, hogy ez csak egy terelés, hogy az összegszerűséget nyilvánosságra hozzák” – hangsúlyozta Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista elnöke.
A kiemelten fontos állami létesítmények műszaki adatainak titkosítását két hét alatt átvitte a belügyminiszter a parlament kormánypárti többségén. „Ezek szenzitív adatokat tartalmaznak, másrészt az integrált rendszerek védelmét szolgálják, ezt a Nemzetbiztonsági Bizottság megértette, egyhangúlag támogatta. Ez Magyarország, a magyar emberek biztonságát is szolgálja, ezért fogadta el a Nemzetbiztonsági Bizottság ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen, viszontlátásra!” – összegzett Kontrát Károly államtitkár.
„A futballra felajánlott adóforintok titkosításához egy nap elég volt az Országgyűlésben. Ma már adótitok, hogy egy vállalkozás mennyit áldoz a társasági adójából egy-egy látványsportra. Az Orbán-kormány nagy rutint szerzett 2010 óta a titkosításokban” - mutatott rá a korrupció ellen küzdő nemzetközi szervezet egyik magyarországi képviselője.
„Igaz-e az a feltevésünk, az a spekulációnk, miszerint egyes cégek a labdarúgó vagy más sportcsapatoknál fizetik be azokat a kenőpénzeket, előre kifizetett hálapénzeket, azokat az összegeket, amivel az ügymenetet meg akarják könnyíteni ezért, hogy utána a kormánytól vagy befolyásos döntéshozóktól jól fizető, zsíros megrendeléseket nyerjenek el” – tette fel a kérdést Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.
A tao-támogatások részleteinek titkosítása nem sért alaptörvényt az adatvédelmi hatóság elnöke szerint.
„Az átláthatóság azon a szinten megvalósul, ami az eszközöknek a nagysága, egyébként pedig az ellenőrzésre feljogosított szervezetek, akár adóhatóság, akár ügyészség a törvényes működés kapcsán ezeket nyilvánvalóan ellenőrizheti. Tehát itt valóban igaz, hogy - vagy legalábbis mi úgy tartjuk -, hogy a korrupció elleni küzdelem egyik fő fegyvere a nyilvánosság, de ebben az esetben a közpénzeknél a nyilvánosság az megvalósul, csak nem a teljes részleteiben” – húzta alá Péterfalvi Attila, a szervezet elnöke.
Ma már ahhoz sincs köze a nyilvánosságnak, hogy a multiknak mennyi adókedvezményt ad a kormány.
