Civilek és politikusok az ítélőtábla épülete előtt. A demonstrációt a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja alkalmából rendezték. A helyszín adott volt: a szolidaritási akcióval egy időben ugyanis a tárgyalóban annak az orvosnak a pere folyt, aki a vád szerint saját otthonában támadta meg volt barátnőjét, és miután elkábította, előbb kikötözte, majd maró lúggal öntötte le a nemi szervét. Első fokon négy év börtönt kapott, az ügyész azonban súlyosításért fellebbezett. Az áldozat bízik az igazságszolgáltatásban.
Már négy éve tart, persze hullámzóan, hol nehezebben bírom, hol… de ha ez kell hozzá, akkor ez, azt hiszem, most már nem fog olyan hosszú ideig húzódni.
Másodfokon a bíróság újabb szakértői vizsgálatokat rendelt el a maradandó sérüléseket szenvedő nő ügyében.
„Sokan azt gondolják, hogy amíg nincs három tanúval két pofon bizonyítva, addig szó sincs kapcsolati erőszakról” – egy bíró, Szepesházi Péter azt mondja, az esetek többségében nem életszerű elvárás, hogy az áldozat minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, megverték vagy zaklatták, hiszen sokszor nincs is külsérelmi nyom.
„A gyors visszatartása a bántalmazónak nagyon fontos lenne, de ahhoz az kellene, ha a jogalkotó úgy módosítaná az eljárásjogi törvényeket, hogy minél hamarabb, legalább ideiglenes intézkedéssel ki lehessen tenni a bántalmazót a lakásból. Ne az a szemlélet legyen, hogy jó, jó, bántalmazó, de a gyereket azért hadd lássa a kapcsolattartásnál vagy a láthatásnál, ahogyan azt a hétköznapokban nevezzük” – vélte az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum bírója.
A Belügyminisztérium adatai szerint rövid időn belül a másfélszeresére nőtt a családban vagy kapcsolatban elkövetett erőszakos esetek száma. Az ilyen ügyben indult eljárások száma pedig megduplázódott.
„Hatékonyan sem mi, civil szervezetek, sem pedig a hatóságok nem tudnak fellépni a bántalmazásokkal szemben. Elengedhetetlenül fontos lenne egy olyan intézményi keret, olyan jogszabályi keret, amelynek alapján hatékonyan fel tudnánk lépni, hogy a nők védelmet kapjanak, az elkövetők pedig számonkérést” – mondta Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogvédője.
Ennek kereteit tartalmazza az isztambuli egyezmény is, amelyet azonban 2014-es aláírása óta nem érvényesítenek Magyarországon. Az LMP ezért határozati javaslattal fordult a parlamenthez.
„Innentől kezdve azt kérjük a kormánytól, hogy ne a mentségeket keresse tovább arra, hogy miért nézi tétlenül a nők elleni erőszakot, hanem álljon a sarkára, álljon elő egy olyan megoldási javaslattal, amely képes arra, hogy a nők elleni erőszakkal szemben hatékony fellépést tudjon érvényesíteni. Nem is kell sokat gondolkodnia, a Lehet Más a Politika a javaslatot most benyújtotta, ez maga az isztambuli egyezmény ratifikációja” – közölte Szél Bernadett, az LMP társelnöke.
Egy nemzetközi felmérés szerint a magyarok csaknem fele elfogadhatónak tartja a másik beleegyezése nélkül történt szexuális érintkezést. A büntető törvénykönyv ezt szexuális erőszaknak hívja.
