Rendszerváltástól napjainkig
Harminchat év, kilenc kormány, ígéretek és válságok, stabilitás és felzárkózás. A rendszerváltás után több kormányciklust gazdasági korrekciók, megszorítások vagy válságkezelések jellemezték. A következő percekben végigvesszük, hogyan jutott el Magyarország a sokkterápiától a központosított gazdaságpolitikáig, mikor, kik jártak jól és kik fizették meg a döntések árát.
A rendszerváltás eufóriájával indult a kommunizmus utáni első szabadon választott kormány négy éves ciklusa 1990-ben. A konzervatív koalíciót az MDF, a FKGP és a KDNP alkotta, az élén Antall József majd halála után Boross Péter állt.
Történelmi jelentőségű átalakítást hajtottak végre fájdalmas társadalmi következményekkel. Az állami tulajdon lebontásával és a demokratikus intézményrendszer kiépítésével elkezdődött a nyugati integráció. Mindezt súlyos gazdasági visszaesés közepette kellett végrehajtani, hiszen a szabadsággal együtt a bizonytalanság is megérkezett. Munkahelyek szűntek meg, csökkent az életszínvonal, és sokak számára a változás inkább veszteséget jelentett, mint felemelkedést. Az új alkotmányos rend alapozta meg a mai politikai rendszert több párt rendszerrel, szabad választással és szabad sajtóval.
Tisztelet övezi a mai napig a rendszerváltó kormányt, mégis sokan éreztek kiábrándultságot, hiszen a lakosság egy része úgy érezte, hogy ők fizették meg a rendszerváltás árát. A következő választáson az MDF csúfos vereséget szenvedett.
1994-ben az MSZP nagy többséggel nyert a választáson. A baloldali, liberális kormány az SZDSZ-szel kötött koalícióval erősítette meg politikai stabilitását.
Horn Gyula vezetésével és jóléti ígéretek sokaságával indult ez a korszak, de hamar rájött a kormány, hogy nincs mozgástér a jóléti politikára. Világossá vált, hogy az átmenet és a stabilizáció megszorításokkal jár. A magas államadósság és a nagy költségvetési hiány válságkezelést igényelt, amely a Bokros Lajos pénzügyminiszter nevéhez kapcsolódó Bokros-csomag néven emlékezetes 1995-ből. Ennek célja az államcsőd közeli helyzet elkerülése volt. A megszorító intézkedések a forint leértékelése, az importkorlátozó vám, az állami adósságok csökkentése, a családi pótlék korlátozása, a tandíj és a vizitdíj bevezetése volt. Ezek rövid távon stabilizálták a gazdaságot, azonban jelentős reálbércsökkenést és életszínvonal-romlást okoztak.
Ugyanekkor felgyorsult a privatizáció, amely miatt az a vád érte a kormányt, hogy kiárusítják az országot. Megkezdődtek ez EU csatlakozási tárgyalások és a NATO csatlakozás is kilátásba került. Hazánk egyértelműen a nyugati blokk része lett. A külpolitikai sikerek és növekedés lassú beindulása azonban karcsú vigaszt nyújtottak a csalódott lakosságnak. Az MSZP elvesztette a választást és 1998-ban az első Orbán-kormány hozott fiatalos lendületet és új politikai stílust a közéletbe.
Orbán Viktor vezetésével a Fidesz, FKGP és MDF alkotta koalíció kormányzott. Céljuk a polgári Magyarország megteremtése volt, a középosztály erősítése és a gazdaság növekedési pályára állítása.
Ennek érdekében bevezették a lakástámogatási rendszert, a családi adókedvezményeket és az otthonteremtési programot.
Jelentősen emelték a minimálbért, új támogatások segítették a kis- és középvállalkozásokat. Az állam szerepe jelentősen nőtt a gazdaság bizonyos területein, amely megalapozta a stabilitást. Állami beruházások révén infrastrukturális fejlesztések, autópálya-építések, nemzeti programok indultak.
A lakosság körében növekedésnek indult az életszínvonal., eljött a várva várt jóléti fordulat, Magyarország csatlakozott a NATO-hoz, azonban mindezek kevésnek bizonyultak a Fidesz újraválasztásához.
Szoros választási vereség után az MSZP-SZDSZ koalíció élén Medgyessy Péter vette át a kormányzást 2002-ben.
Jólétet ígértek, a bérek és nyugdíjak emelését és szociális biztonságot, amelyet a 100 napos programban gyors és látványos intézkedésekkel meg is valósítottak. Jelentősen nőtt a közalkalmazotti bér, bevezették a 13. havi nyugdíjat és bővítették a szociális juttatásokat.
Azonban mindez nem volt fenntarthatóan finanszírozva, nőtt az államadósság és egyre nagyobb hiány mutatkozott az államháztartásban is. A ciklus közepén a párton belüli instabilitást tükrözte, hogy a kormányfő lemondott és Gyurcsány Ferenc reform ígéretekkel színre lépett.
A kormányt újraválasztották, az Őszödi beszéd azonban megrengette a kormányfőbe vetett bizalmat. További reformokat ígértek, de a felelőtlen költekezésnek meglett a böjtje. A lakosság csak addig élvezte a hirtelen támadt fellendülést, amíg az államcsőd be nem kopogott az MSZP ajtaján.
Reformok helyett megszorítások jöttek. Adóemelések, rezsi- és energiaár-emelkedés fromájában vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy nem alkalmas az ország bölcs vezetésére tovább az MSZP. Az SZDSZ kilépett a koalícióból, Gyurcsány Ferenc lemondott, és az ország egyszerre került politikai és gazdasági válságba. Az államcsőd elkerülése érdekében választották meg Bajnai Gordont, mint átmeneti szakértői vezetőt.
Szükség volt a 13. havi nyugdíj eltörlésére, a közszféra bérfagyasztására, az adórendszer átalakítására és az IMF-EU-tól igénybe vett mentő övre, 20 milliárd eurós hitelkerettel.
Az államcsődöt ugyan megúszta az ország, a lakosság csalódottsága óriásira nőtt, a magyar baloldal erőtlenné és hiteltelenné vált.
A 2010-es választást Orbán Viktor vezetésével a Fidesz-KDNP koalíció kétharmados többséggel nyerte meg. Főbb célok között szerepelt a gazdasági szuverenitás erősítése, az állami szerep növelése és az adósság csökkentése.
Bevezették az egykulcsos személyi jövedelemadót, a különadót a multik és bankok számára, csökkentek a lakossági energiaárak, nőtt a foglalkoztatottság. A következetes intézkedések nyomán stabilizálódott az államadósság, csökkent a költségvetési hiány.
A baloldal ámokfutása után tehát a második Orbán-kormány érezhetően stabilizálta az ország gazdaságát, így a következő 2014-től 2018-ig tartó ciklusban folytatta a megkezdett munkát.
Ebben az időszakban erősödött a nemzeti szuverén politika, felgyorsult a gazdasági növekedés, a migrációs válságra pedig szigorú határvédelemmel reagált. Tovább bővültek a családi kedvezmények és lakhatási támogatások. Rekordközelivé vált a foglalkoztatottság és folytatódtak a béremelések. A COVID - járvány alatt erős gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott és gyors intézkedésekkel reagált a kialakuló válságra.
A 2022-es választás ismét kétharmados győzelmet hozott az ötödik Orbán-kormánynak. A cél a Covid, majd az orosz-ukrán háború miatt kialakult infláció letörése és a gazdasági stabilitás megőrzése az instabil világpolitikai környezetben. Bevezette a védett árakat, az árstoppot és az extra-profit adót. A liberális nemzetközi nyomás mellett pedig elkötelezetten védi az ország szuverenitását, célja egy önmagáról dönteni képes, élhető otthon építése, védelme és megőrzése a felnövő nemzedékek számára. A Fidesz 5 ciklusa alatt elérte, hogy Magyarországnak neve, helye és súlya legyen Európában és a világban.
