

Ismét bebizonyosodott, hogy a külterületi, infrastruktúra nélküli ingatlanok fokozott veszélyt jelentenek lakóikra. Csütörtökön Kecskemét külterületén, egy erdős részen lévő tanyán csaptak fel a lángok. A tűzoltók már csak a beszakadt tető alól tudták kiemelni a két áldozatot. A tragédia rávilágít arra, hogy a modern biztonságtechnika hiánya az elszigetelt otthonokban végzetes lehet.
Kecskemét külterületén, egy erdős, elszigetelt területen történt tragédia csütörtök délelőtt, amely ismét ráirányítja a figyelmet a tanyavilág sajátos biztonsági kockázataira. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) tájékoztatása szerint egy száz négyzetméteres, közmű nélküli vályogház gyulladt ki és égett teljes terjedelmében.
A tűzcsapda anatómiája
A helyszíni jelentésekből kirajzolódik a végzetes folyamat. Az épület vályogfalazata és faszerkezetű teteje, kombinálva a közművek hiányával (ami feltételezi a kályhás fűtést vagy nyílt láng használatát), fokozottan tűzveszélyes környezetet teremtett. Mire a tűzoltók a helyszínre értek és megkezdték az oltást, az épület teteje már beszakadt, a ház pedig egy omladozó tűzcsapdává vált.
A romok átvizsgálása során a tűzoltók két holttestet találtak: egy ötvenes éveiben járó nőét és egy harmincas éveiben járó férfiét. A tragédia bekövetkezte vélhetően olyan gyors volt, hogy az áldozatoknak esélyük sem volt a menekülésre az összeomló szerkezet alatt.
Technológia az élet védelmében
Mukics Dániel, az OKF szóvivője az eset kapcsán nem véletlenül hangsúlyozta a füstérzékelők fontosságát. A józan ész logikája azt diktálja, hogy egy külterületi, a tűzoltóságtól távolabb eső ingatlanban a "korai riasztás" funkciója életmentő.
A füstérzékelő a tűz keletkezésének legelső fázisában jelez, amikor még van reális esély a lángok eloltására, vagy ami még fontosabb: az épület épségben történő elhagyására. A kecskeméti eset szomorú mementója annak, hogy az alapvető biztonsági eszközök hiánya hogyan vezethet visszafordíthatatlan tragédiához az infrastruktúra árnyékában élőknél.
Forrás: MTI