Gazdasági növekedés: túlzóak a kormány elvárásai
Évi négy százalék fölötti gazdasági növekedést vár a kormány 2022-ig. A magyar gazdaság tavaly jó számokat hozott, ami elsősorban az építőiparnak és a belső fogyasztásnak volt köszönhető - ezt a tendenciát folytatná a kabinet a következő 4 évben. A Hír TV által megkérdezett közgazdász, az Európai Bizottság és az IMF is túl ambiciózusnak tartja a kormány várakozásait.
A fővárosban továbbra is óriási a kereslet az új lakások iránt, a legtöbben jó befektetésnek tartják az ingatlant.
A kormány az elmúlt években számos intézkedéssel igyekezett támogatni a szektort: a családi otthonteremtési támogatások és a kedvezményes lakás áfa is pozitívan hatott az építőiparra, amely tavaly 30 százalék felett bővült.
Jelentősen nőttek tavaly a bérek is. A növekvő fogyasztás pedig tovább húzta a magyar gazdaságot, amely 2014 óta nem látott mértékben, 4 százalékkal bővült tavaly.
„Csak olyan gazdasági miniszterrel tudok együtt dolgozni a jövőben, amely nemcsak két évre, hanem a következő négy év egészére vállalja az évi 4 százalékos gazdasági növekedést” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Még a választási kampányban üzente meg Varga Mihálynak az elvárásait Orbán Viktor. A nemzetgazdasági miniszter vállalta a kormányfő feltételét, így az új kormányban is a helyén maradhat. Csütörtökön további részletek is kiderültek, ekkor tette közzé konvergenciaprogramját a kormány a következő négy évre.
Ebben Orbán Viktor elvárásainak megfelelően azt írják: „az elkövetkező években tartósan 4 százalékot meghaladó ütemben növekedhet a magyar gazdaság.”
Egészen 2022-ig számol ilyen mértékű gyarapodással a kormány. Bod Péter Ákos szerint azonban túl ambiciózusak a számítások. A kormány elsősorban a tovább bővülő fogyasztástól várja a növekedést, de a konvergenciaprogram szerint az uniós forrásokból fedezett beruházásokkal is számolnak.
„Nem is egészen világos, hogy pontosan mi a célja ennek a nagyon optimista előrejelzésnek, hiszen a választáson túl vagyunk, tehát politikai üzenete sok nem lehet. A megalapozottsága pedig kétes, mert akár a munkaerő-helyzetet tekintjük, akár a tőkeállományt, a mostani viszonyokat kicsit előre vetítve azt látjuk, hogy a növekedésnek egyre több az akadálya és főleg ez a munkaerőt illeti” – jelentette ki a közgazdász.
Bod Péter Ákos szerint az EU-források mértéke kérdése a 2021-ben kezdődő új ciklusban és a külföldi elemzések sem olyan bizakodóak. Az IMF például 2020 után alig több mint fele akkora gazdasági növekedést vár, mint amit a kormány jósol.
