Limuzinon érkezett a kínai elnök Dimitrij Medvegyevhez. Az orosz miniszterelnök a már meglévő jó kapcsolatok kiterjesztéséről tárgyalt Hszi Csin-ping kínai államfővel. Nem sokkal később már Vlagyimir Putyin fogadta a kínai elnököt. Idén harmadszor találkoztak.
„A gazdasági kérdések mindig is az érdeklődésünk középpontjában állnak, de nemcsak ezzel foglalkozunk, mi a nemzetközi színtéren is együttműködünk, a biztonság területén és a modern kori kihívások és fenyegetettségek terén is együtt harcolunk” – jelentette ki az orosz elnök. Putyin dicsérte az óriási növekedést a kétoldalú kereskedelemben: míg tavaly egész évben a növekedés még csak 3,9 százalékos volt, ez idén az első négy hónapban már 37 százalékos.
„A mostani látogatásom során is biztos vagyok abban, hogy folytatni tudjuk átfogó tárgyalásainkat, amelyek a legfontosabb érdekeinknek felelnek meg minden területen, különösen a katonai együttműködésünk területén. Remélem, hogy további megállapodásokat is kötünk és még sikeresebbek leszünk. Ez a látogatás egy biztos siker” – vélekedett Hszi Csin-ping.
Észak-Korea a kínai elnök érkezése után nem sokkal jelentette be, hogy első ízben sikeres kísérletet hajtott végre nagy hatótávolságú, interkontinentális ballisztikus rakétával. A sok külföldi ország között Kína és Oroszország is elítélte az akciót, utóbbi szerint a rakéta közepes hatótávolságú volt, ellentétben Észak-Korea állításával.
Putyin ezt követően azt mondta, „a nemzetközi prioritásaink között komplex megoldásunk van a koreai félsziget válságának megoldására annak érdekében, hogy a békét és a stabilitást megőrizzük Északkelet–Ázsiában. Abban állapodtunk meg, hogy aktívan fogjuk kommunikálni közös tervünket, ami a fokozatos koreai megoldás orosz tervén, az észak-koreai nukleáris fegyverzet aktív befagyasztásának kínai elvén, a nagyszabású közös hadgyakorlatok amerikai és dél-koreai tervén alapszik.”
A kínai elnök szerint jó eredményekkel zárult Putyinnal történt megbeszélése: „ez a találkozó nagy eredményeket hozott. Új lendületet adott a stratégiai kapcsolatoknak Oroszország és Kína között. Én és Putyin elnök egyetértünk abban, hogy az orosz–kínai kapcsolatok sosem voltak ilyen jó állapotban. Függetlenül attól, hogy a világ helyzete hogyan változik, a mi elkötelezettségünk és bizonyosságunk a stratégiai kapcsolataink elmélyítésében ugyanolyanok maradnak.”
A találkozók egy részén jelen volt Alekszej Miller, a Gazprom orosz energetikai óriáscég vezetője, aki bejelentette, hogy Kínának először 2019. december 20-án szállítanak gázt a 3000 kilométer hosszú, Szibéria Ereje nevű óriásvezetéken.
Oroszország és Kína a vezeték megépítéséről és a harminc éven át történő gázszállításról 2014-ben állapodott meg, és az építkezést 2015 szeptemberében kezdték el.
