Az iraki fegyveresek iszlám kalifátust kiáltottak ki az ellenőrzésük alatt álló területeken. Az Iraki és Levantei Iszlám Állam egy hangfelvételt tett közzé a lépésről. Vezetőjüket kalifának nevezték ki, aki ezáltal szerintük a világ muzulmánjainak első embere is lett. Az észak-iraki és észak-szíriai régiókban a szunnita csoport bevezette a szigorú iszlám törvénykezést, a saríát is. Az utolsó kalifátus az Oszmán Birodalom felbomlásával szűnt meg 1924-ben. Az izraeli kormányfő közben – válaszul a szunnita fegyveresek lépésére – önálló kurd állam létrehozására szólított fel.
Önálló államot kiáltottak ki az iraki szunnita lázadók. A radikális Iraki és Levantei Iszlám Állam a lépést egy internetes hangfelvételen közölte. „Az Iszlám Állam tanácsa az ülésén úgy döntött, bejelenti egy iszlám kalifátus létrehozását és kalifát nevez ki a muzulmánok államának élére. A muszlimok kalifájának al-Bagdadi dzsihádista sejket nevezték ki” – mondta Muhammad al-Adnani, az Iraki és Levantei Iszlám Állam szóvivője.
A kalifátus kihirdetése mellett dzsihádista csoport ellenőrzése alatt álló észak-iraki és észak szíriai területeken bevezették a szigorú iszlám törvénykezést, a saríját is.
A szervezet az iraki kormányt is meg akarja dönteni, de egységeik a szintén polgárháború sújtotta Szíriában is harcolnak, először csaptak össze a damaszkuszi rezsim leváltásáért harcoló rivális lázadó csoportokkal. A tömeges kivégzésekkel hírnevet szerzett csoport fegyveresei a hétvégén a szíriai Aleppónál nyolc felkelőt nyilvánosan keresztre feszítettek.
A bagdadi vezetés közben folytatta az északi Tikrit visszafoglalására indított hadműveleteket, amelyekben rövidesen orosz harci gépekkel is bevetnek. Vasárnap megérkezett a Moszkvától vásárolt vadászgépek első szállítmánya.
Az iraki eseményekre továbbra is aggodalommal tekintenek a térség államai. Az izraeli kormányfő a Tel-avivi Egyetemen tartott előadásában a radikális szunnita lázadók térnyerésére válaszul Jordánia nemzetközi támogatására és egy független Kurdisztán létrehozására szólította fel a nemzetközi közösséget. Szerinte a síiták és szunniták közötti harcok miatt összeomolhat Irak és néhány más közel-keleti állam. „A kurdok harcos típusú nép, amely bebizonyította politikai elkötelezettségét és mérsékeltségét, és politikai függetlenséget érdemelnek” – mondta Benjámin Netanjahu.
Múlt héten a leköszönő izraeli elnök is Irak széteséséről és egy kurd állam létrejöttéről beszélt. A zsidó államot és a kurdokat gyakorlatilag a közös arab ellenségek hozták össze, az 1960-as évek óta nemcsak gazdasági, hanem hírszerzési kapcsolatban állnak egymással. Függetlenségüket eddig csak azért nem kiáltották ki, mert tartanak a jelentős kurd kisebbséggel rendelkező szomszédos országok, így Törökország, Irán és Szíria válaszlépéseitől.
