NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvKülföld
A Mazsihisz nem támogatja, hogy izraeli csoport kutasson a Dunában

A Mazsihisz nem támogatja, hogy izraeli csoport kutasson a Dunában

Nem támogatja a MAZSIHISZ, hogy izraeli kutatócsoportok maradványok után kutassanak a Duna medrében. A szervezet elnöke szerint az eddig felszínre került csontok is méltó nyughelyen pihennek. Szakértők szerint a leszármazottak DNS-ét felhasználva 75 éve eltűnt zsidók maradványait is sikerülne beazonosítani.

  • 2019. január 18., péntek 17:00
Vágólapra másolva!

Hanglokátoros technika segítségével kutatnak azért, hogy 70 év elteltével is képesek legyenek emberi maradványokat találni a Duna medrében. A Margit-híd közelében kezdik a kutatást, ott, ahol a híd felújítása során 2011-ben maradványokat találtak.

„Azért jöttünk le most, hogy egy előzetes felmérést végezzünk, és utána esetleg búvárruhában lemerülni, hogy emberi csontokat hozzunk fel a mélyből” – mondta Ilian Levy izraeli búvár.

Hétfőn a keresés érdekében Budapesten tárgyalt az izraeli belügyminiszter, aki Pintér Sándor magyar belügyminiszter támogatását is megnyerte ehhez. A tervek szerint a megtalált áldozatok maradványait Izraelbe szállítják majd, ahol méltó módon, zsidó szertartást szerint temetnék el azokat.

„Nehéz lesz, a körülmények mostohák, nagyon hideg a víz, és veszélyes örvények vannak. De nagyon tapasztalt búváraink vannak, volt már ilyen akciónk korábban” – nyilatkozta Ilan Berkovich, a Zaka csoport vezetője.

A MAZSIHISZ elnöke közleményében jelezte: nem támogatja a maradványok direkt kutatását. Heisler András a HírTv-nek elmondta: a 2011-es helyzet más volt, hiszen akkor a felrobbantott Margit-híd egy darabja alatt találtak maradványokat.

„Nagyon sok orvosi vizsgálat történt a csontokon, és abból megállapították, hogy nagy valószínűséggel sok csont egykori zsidóknak a maradványa” – mondta a Mazsihisz elnöke.

Heisler András hozzátette: ha maradványok kerülnek elő, azokat itthon is el lehet temetni, ugyanakkor nem szerencsés a halottak nyugalmának megzavarása.

„A rabbijainknak egy bölcs állásfoglalása: ők egy nagyon hosszú rabbinikusi állásfoglalást bocsátottak ki a csontokkal kapcsolatban. Ennek az a lényege, hogy ha egy csont felszínre kerül akkor méltó módon el kell temetni, ha tudjuk, hogy zsidó emberé volt, akkor zsidó temetőben mindenképpen. De ha a föld alatt vannak csontok, akkor azokat nem kell bolygatni” – tudtuk meg Heislertől.

„Ha nem is tudjuk a konkrét személyt azonosítani, de az, hogy az a világ melyik részén születhetett, melyik etnikumhoz tartozik arra lehet következtetéseket levonni.”

A Hír Tv által megkérdezett antropológus szerint ha valóban találnak maradványokat, akkor akár a konkrét személy beazonosítása sem lehetetlen bizonyos körülmények között.

Bernert Zsolt

antropológus, főmuzeológus, Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani tár

„A mai technika mellett tulajdonképpen egy sokkal kisebb darab csontból is kémiai vizsgálatokkal – itt első sorban genetikai vizsgálatokra kell gondolni – lehet azonosítani rokonságot is. Csak ahhoz kell egy kontroll minta, amivel összehasonlítjuk az adott mintát " – mondta Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológus főmuzeológusa.

1944 végén a nyilasok a nácikkal együtt több ezer magyar zsidót lőttek a Dunába, az ő maradványaikat próbálja megtalálni a Zaka nevű, az áldozatok beazonosítására szakosodott csoport.