Veszélyben a betegek, de még nem érzékelik
A rezidensszövetség elnöke szerint az orvos- és a nővérhiány miatt már nem lehet garantálni a kórházakban a betegek biztonságát. Sztrájkra egyelőre nem készülnek, mert tárgyalásos úton szeretnék elérni az életpályamodell bevezetését és a bérrendezést az egészségügyben. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a szombathelyi kórház új szárnyának átadóján elismerte, még az infrastruktúra fejlesztésénél is fontosabb, hogy megálljon az orvosok külföldre vándorlása. A tárcavezető azt mondta, hogy a kormány tovább kívánja emelni az egészségügyi dolgozók bérét.
Az elmúlt öt évben 400 milliárd forintot fordított a kormány az egészségügy megújítására, elsősorban kórházak fejlesztésére – mondta az emberi erőforrások minisztere a szombathelyi Markusovszky-kórház új belgyógyászati tömbjének átadásakor. Balog Zoltán hozzátette: hazai és uniós forrásokból összesen 300 felújítási program zajlott az elmúlt években az országban. A most átadott 12 ezer négyzetméteres tömbben több mint 350 fekvőbeteget tudnak ellátni 2-3 ágyas kórtermekben.
„Itt és most egy olyan országosan is kiemelkedő fejlesztést ünnepelünk, amelyik a korszerűtlen, több telephelyes, pavilon rendszerű kórházstruktúrát kiváltja, és létrejött egy belgyógyászati tömb. Több mint 6 milliárd forintos fejlesztésről van szó, ami egy óriási összeg, és ahogy említettem, országos viszonylatban is az egyik legfontosabb” – fejtette ki Balog Zoltán.
A 101 állami fenntartású gyógyintézmény gazdálkodását a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetből frissen átalakított egészségügyi ellátó központ felügyeli a jövőben. „A fogyókúra végén egy sokkal soványabb, de talán sportosabb, hatékonyabb és gyorsabban működő szervezetté vált az Állami Egészségügyi Ellátó Központ” – mondta el Ónodi-Szűcs Zoltán főigazgató.
Az új kórházi struktúrát március 31-ig véglegesítik. De részleteket még nem árult el a hónap elején alakult központ vezetője. „Deklarált célja a magyar kormánynak, hogy kórházakat nem fogunk bezárni. Funkciók változhatnak, portfóliókat lehet csereberélni egymással. Üzemméretek kapcsán lehet optimalizálni egy-egy intézménynek a másikkal. Kórházbezárásról nincsen szó” – tette hozzá Ónodi-Szűcs Zoltán.
Nem az infrastruktúráért, hanem a működtetőkért aggódik a rezidensek érdekképviselete. „A rezidensek, a fiatal szakorvosok elvándorlása a legmarkánsabb az orvostársadalomban” – mondja az elnökük, Dénes Tamás.
A 29 év alatti orvosok elvándorlása például 15 százalékkal nőtt. A Magyar Rezidens Szövetség és egy közvélemény-kutató cég közös felmérése szerint a megkérdezett betegek az elmúlt négy évben sem javulást, sem romlást nem tapasztaltak az ellátásban. Dénes Tamás emlékeztetett rá, hogy Magyarországon 240 orvos jut 100 ezer lakosra, míg ez a szám például Ausztriában a duplája.
„Elméletileg már nem tudjuk garantálni a betegek biztonságát a nővér- és az orvoshiány miatt. A gyakorlatban meg csak azért, mert a nővérek és az orvosok sokkal többet dolgoznak, mint kellene. A hátunkon visszük el a rendszert. A felmérés megmutatta, hogy ezt még nem érzékelik a betegek, hogy mekkora probléma van az ellátásban, mert mindent megteszünk. A nővér szaladgál egyik betegtől a másikig, az orvos dolgozik 2-3 munkahelyen ahhoz, hogy a működőképesség látszatát fenntartsuk” – fejtette ki.
A szövetség elnöke kiemelte, hálapénzmentes és fenntartható egészségügyet szeretnének. Dénes Tamás azt is mondta: sztrájkra egyelőre nem készülnek, mert tárgyalásos úton szeretnék elérni az életpályamodell bevezetését és a bérrendezést az egészségügyben.
