Hat év alatt mintegy 46 millió forint értékben segítette a hódmezővásárhelyi önkormányzat a városban lévő egyházak temetőinek karbantartását. Sokszor közmunkások dolgoztak a sírhelyeknél. 2014-től azonban a reformátusok már nem fogadták el a segítséget.
Vásárhely alpolgármestere nem érti a reformátusok döntését. „Azt gondolom, hogy a hódmezővásárhelyi lakosok szempontjából méltánytalan dolog. Hiszen az adófizetők pénzéből tisztán tartottuk eddig a temetőket, most viszont egy új adó formájában kívánja a református egyház mintegy megsarcolni a hódmezővásárhelyieket, azokat az embereket, akik elvesztették szerettüket, és szeretnék eltemetni. Azt gondolom, hogy az lett volna a tisztességes, hogyha le tudunk ülni, le tud ülni a vállalkozókkal a református egyház” – fogalmazott Hegedűs Zoltán.
Egy sírkövesnek 3000, polgári szónoknak 5000, temetkezési vállalkozónak pedig 20 000 forint hozzájárulást kell fizetnie ezentúl. A helyi esperes azt mondja: egy 1999-es törvény engedélyezi a hozzájárulások beszedését, amit az országban már számos helyen évekkel ezelőtt bevezettek. A hódmezővásárhelyi díjazás pedig szerinte az országos átlaghoz képest nem magas. A bevételt karbantartásra költik.
„Az elmúlt napokban megvásárlásra került egy kis traktor, aminek az lesz majd a feladata, amikor majd néhány nap múlva munkába áll, hogy a temetőben a rendrakást segítse, fűnyírástól elkezdve minden egyéb dolgot a sírok között. illetve ezzel párhuzamosan, amikor majd az összegek már kezdenek tényleg rendes méretet ölteni, hogy lehet rá alapozni, egy kőműves kerül felvételre, akinek a faladata lesz a temetőnek főállásban a rendben tartása” – mondta el Juhász András esperes.
A polgári szónokok szerint – akik közül azonban senki sem vállalta a nyilatkozatot – az is kifogásolható, hogy Isten nevét csak engedélyhez kötötten lehet kimondani.
„A polgári szónoknak sem tiltjuk meg Isten nevének használatát, tehát hogyha valaki el szeretne mondani egy Tóth Árpád-verset a temetésen, vagy József Attila-idézetet, amiben benne van Isten neve, elhangzik, szíve joga” – reagált az esperes.
Azt viszont az esperes is elismerte, hogy például imádságot, azaz liturgiai elemet nem építhet beszédébe a polgári szónok. A tiltást a 2010-es kormányváltás után egy évvel elfogadott új egyházi törvény teszi lehetővé a vallási közösségek jelképrendszerének és szertartásrendjének fokozott védelmére hivatkozva.
