1930-ban Szegeden született, gyermekkorában édesapja fényképezőgépével fedezte fel a fotózást. 1955-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett operatőrként, egy évvel később, 1956-ban hagyta el Magyarországot.
Amerikában vált világhírűvé, de azon operatőrök egyike volt, aki élete végéig nem volt hajlandó digitális technikával, videonyersanyaggal dolgozni.
 |
| Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet |
Több mint 65 filmben alkotott, az Oscar-díjat 1978-ban nyerte el a legjobb operatőr kategóriában Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című filmjével. Oscarra jelölték a Szarvasvadász, A folyó és A fekete dália című filmek operatőri munkájáért is. Zsigmond Vilmos 85 éves volt.
Újat kell teremteni
„A természetnek vissza kell adni az értékét” – Réz András szerint ezt vallotta Zsigmond Vilmos. A filmesztéta a Hír TV-nek azt mondta: az Oscar-díjas operatőrt az jellemezte, hogy hitt abban, hogy állandóan újat kell teremteni, és ő volt az egyik megteremtője a 60-as évek modern filmnyelvének.
„Én azt hiszem, hogy ő tökéletesen egyenrangú társa volt annak a rendezőgenerációnak, amelyik a 60-as évek végétől felforgatta a világot és megteremtette azt a modern filmnyelvet, amit ma halálosan természetesnek tekintünk. Soha nem úgy gondolkodott, hogy az ismert eszközökkel hogy oldunk meg egy feladatot, hanem azt mondta, hogy bocs, akkor átépítünk egy autót. És nem vetített hátteret fogunk alkalmazni” – fogalmazott Réz András Zsigmond Vilmos munkásságával kapcsolatban.
