A szociális szövetkezeti rendszert 2006-ban hozták létre, majd az Orbán-kormány megalapította a foglalkoztatási szövetkezeteket is. Ebből azóta is csak egy van, az Országos Roma Önkormányzat által létrehozott, Híd a Munka Világába nevű foglakoztatási szövetkezet. A 200 milliós, Gellérthegy utcai irodaházon kívül azonban nem sok mindent tudtak felmutatni, az ORÖ-nek 1,6 milliárd forintot vissza is kell fizetnie a szabálytalan pénzköltés miatt.
Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Farkas Flórián miniszterelnöki biztos kitérően válaszolt.
– Azt tudja, hogy hányan kaptak munkát a Híd a munka világába program keretében?– Engedje meg, hogy akkor nyilatkozzam, ha lezárult…– De azt csak meg tudja mondani, hogy hány cigány ember kapott munkát.– Nem arról szólt a támogatás, az a második részében fog következni.– Mire költötték el ezt az 5 milliárd forintot?– Nem tudok most válaszolni.
A szövetkezeti rendszer 2012-es reformja után vastagon kitömték a rendszert EU-s pénzekkel. Az addigi alig 400 szövetkezetből mára 2500 lett. Több helyen kérdéses, hogy mire mentek el a milliók.
A Békés megyei, 1400 lakosú Kétsopronyban két szociális szövetkezet is van, a Zsuti és a Chetrin. A szervezetek összesen 100 millió forintot nyertek. A pályázatok szerint rászoruló gyermekek számára alakítottak ki gyógylovaglást, és huszonnyolc embert foglalkoztatnak. Munkásokat azonban nem talált a Célpont stábja, és a szövetkezet vezetői sem akartak kamera elé állni. Farkas Csaba László, a Chetrin ügyvezetője többször is elutasította a válaszadást.
– Még egy dolgot szeretnék mondani magának kedves uram. Ha netán felvette a telefonra a beszélgetésünket, nem engedélyezem, hogy nyilvánosságra kerüljön.– Rendben. Egy dologban segítsen nekem, Farkas úr!– Mondom nincs tovább beszélgetnivalónk.– Én csak… A Zsuti szövetkezetet hol találjuk?– Nincsen, köszönöm szépen!– De miért, ez titkos?– Azért, mert a Hír TV-ről van szó.
Bod Péter Ákos közgazdász hangsúlyozza: a pénzt oda kellene adni, ahol valóban rászorulnak a támogatásra.
„Azt mondja majd a nézőnk, hogy el kell költeni azt a pénzt, amelyet az adófizetők Nyugaton összeszedtek, ne maradjon a kasszában, ne maradjon a bödön alján. De azért láttam olyan országot, ahol nem arra törekedtek, hogy a lehívás aránya a legnagyobb legyen, hanem hogy a legértelmesebb helyre menjen. Ez azt jelenti, hogy a költési szakaszban talán marad bent pénz, amelyet le lehetett volna hívni, de a kínálati oldal jobban fejlődik. Egy olyan beruházást, amelyet most elköltenek valahogy, az utolsó hónapokban, azt kapkodva költik el – remélem, hogy nincs sok ilyen. Én éltem ilyen rendszerben: a tervgazdaságban nagyon gyakran az volt, hogy az ötéves terv végén mindent el kell költeni, mert különben elveszi a minisztérium” – mondta el Bod Péter Ákos.
A 2007–2013-as uniós ciklus forrásait a Miniszterelnökség az utolsó fillérig lehívta, a két békési szövetkezet éppen 2013 végén kapott pénzt, ami azt a benyomást keltheti, hogy az uniós ciklus lezárása miatt akarták kisöpörni a pénzeket.
