
Megvétózta a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó fűtőanyag-beszerzésről szóló orosz–magyar szerződést az Európai Unió. A kormány szerint a beruházás nem áll le, a Hír TV-nek nyilatkozó szakember viszont azt mondja: ha Moszkva nem fogadja el a megállapodás módosítását, akár az egész atomerőmű-bővítés meghiúsulhat.
2014. január. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin aláírják a megállapodást arról, hogy a Roszatom orosz energetikai óriás építheti meg a két új paksi atomblokkot, amihez az orosz fél 3000 milliárd forintos hitelt nyújt. A beruházásról több kormányközi megállapodás született. Ezek egyike szerint Magyarország kizárólag az oroszoktól vásárol majd nukleáris üzemanyagot. „Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az energetikáért felelős miniszter, talán a legtöbbet én tudok erről az ügyről, és egyértelműen cáfolni tudom ezt a hírt. Tehát nincsen semmiféle leállítás” – A Financial Times hírét cáfolta így a Hír TV kérdésére az Erdélyben tárgyaló fejlesztési miniszter, Seszták Miklós. A brit lap ugyanis csütörtökön este arról írt, hogy az Európai Bizottság blokkolja a paksi bővítést. Pénteken reggel a kormányszóvivő is cáfolt, és Brüsszel is megszólalt. Az energiaügyi szóvivő hangsúlyozta, csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó orosz–magyar megállapodást tárgyalták, ami az építkezést nem befolyásolja. „A tagállamoknak ilyenkor különböző opcióik vannak: egyezkedhetnek vagy ellenlépéseket tehetnek, de tudomásunk szerint a tárgyalások jelenleg is zajlanak. Nem, nem blokkoljuk a paksi építkezést, csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozunk” – mondta Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője.
A brit lap cikke szerint a magyar kormány már egy hete tudott arról, hogy Brüsszel nem tartja elfogadhatónak az üzemanyag-beszerzésről szóló magyar–orosz alkut. Ezt támasztják alá Lázár János szavai is, aki a Kossuth rádióban arról beszélt, folyamatosan egyeztetnek. „Tegnap magam tárgyaltam az orosz tárgyalódelegációval, az Európai Bizottság, Oroszország és Magyarország számára elfogadható és megnyugtató megoldás zajlik. Ez készül, ami biztosítani fogja egyrészt azt, hogy biztonságos legyen Magyarország számára az üzemanyag-ellátás természetesen lehetővé fogja tenni azt, hogy az oroszok is szállítsanak üzemanyagot, és természetszerűen Magyarország számára biztosítja azt, hogy a legversenyképesebb üzemanyag legyen Magyarországon”.
Korábbi hírek szerint Brüsszel azt várná el a magyar kormánytól, hogy egy európai és egy amerikai cég is beszállító legyen a paksi beruházásnál az oroszok mellett. „Felvettem a kapcsolatot a Westinghouse-szal is, és a Westinghouse mind írásban, mind szóban határozottan tagadta bármiféle egyeztetésnek létét akár a magyar kormánnyal, akár a paksi beruházó projektcéggel, akár az orosz féllel, tehát nincsenek folyamatban egyeztetések, tárgyalások az alternatív üzemanyag-ellátás megteremtéséről. Márpedig ha nincs alternatív üzemanyag-ellátásra lehetőség, akkor az EU nem fogja jóváhagyni az ellátásról szóló szerződést, tehát ez ebben az esetben a projektnek igenis a végét jelentheti” – mondta ezzel kapcsolatban Jávor Benedek.
De ha lenne is más beszállító, a Hír TV által megkérdezett szakértő kétségesnek tartja, hogy az oroszok beleegyeznek-e abba, hogy az üzletbe egy harmadik fél is beszálljon. A moszkvai vétó viszont a beruházás meghiúsulását is jelentheti. „Oroszország aligha finanszírozza 20 éves időtartamban, mondjuk a Siemens szállítaná a főberendezés egyes elemeit, hiszen az orosz gazdaság pillanatnyilag a következő egy-két évben elsősorban a kőolaj árának, a földgáz árának a nagyon alacsony szintre eséséből nincs abban a helyzetben, hogy ilyen hitelkeretből ne a saját iparát, ne a saját vállalatait próbálja piacra juttatni, hanem egy harmadik felet finanszírozni” – nyilatkozta telefonon a Hír Televíziónak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. igazgatója.
Brüsszel egyelőre nem közölt részleteket a március eleji döntésről. Az energiaügyi szóvivő azonban azt mondta, tudomása szerint a magyar kormány már beleegyezett a paksi dokumentumok titkosításának feloldásába, így hamarosan a részleteket is nyilvánosságra hozhatják.
Megosztott az ellenzék a paksi bővítés kérdésében. A Jobbik nyugati lobbiérdekeket sejt a brüsszeli döntés mögött, a Liberálisok, az Együtt és az LMP pedig újragondolná a magyar energiastratégiát. Bár a budapesti szocialista pártszervezetés atomstopot hirdetne, az MSZP egyelőre még kitart a paksi bővítés mellett, igaz, népszavazáson döntene a beruházásról.
A nyugati tőkeerős cégeknek hódolt be Brüsszel a Jobbik szerint a paksi szerződés vétójával. „Semmi másról nem szól az EU egész működése, minthogy az Európai Unió a hatalmát és az erejét kihasználva lobbizzon és különböző kedvezményeket biztosítson nyugat-európai, tőkeerős cégeknek vagy éppen amerikai tőkeerős cégeknek az adott ország kárára, tehát ugyanígy Magyarország kárára” – mondta Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője.
A Liberálisok szerint viszont épp az Európai Bizottság védi Magyarország érdekeit. Fodor Gábor a paksi bővítés leállítását követeli. „Elhibázott, az ország számára óriási terhet jelent. Értelmetlenül köti Oroszországhoz Magyarországot, olyan függésbe taszítja Magyarországot Oroszországgal, a putyini Oroszországgal, amely elfogadhatatlan politikailag és gazdaságilag. Unokáink is fizetni fogják ennek a költségét” – közölte Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke.
Az Együtt szerint a paksi bővítés nemcsak pénzügyi, de külpolitikai és energetikai szempontból is kudarc, hiszen a végeredménye az lenne, hogy a magyar energiaszolgáltatás 80 százalékát az oroszoktól tenné függővé.
Az LMP szerint a bővítés európai uniós kudarca a keleti nyitás politikájának csődjét is jelenti. „Fontos tehát, hogy a kormány ne próbálja meg Brüsszel számára eladhatóvá tenni ezt a projektet, amely továbbra is teljesen fölösleges Magyarország számára, hanem szabjon gátat a saját kapzsiságának, és lépjen hátra kettő lépést. Ez egy új alkalom arra, hogy végiggondoljuk azt, hogy Magyarországnak milyen energiastratégiára van szüksége, és az LMP-nek erre természetesen van javaslata, amelyben a megújuló energiák játsszák a főszerepet” – fogalmazott Szél Bernadett, az LMP társelnöke.
Az MSZP egyelőre kitart a paksi atomerőmű-beruházás szükségessége mellett, annak ellenére, hogy a múlt héten budapesti pártszervezetük atomstopot hirdetett. A szocialisták ugyanakkor népszavazáson döntenének a beruházásról. „A Magyar Szocialista Pártnak teljesen egyértelmű az álláspontja, és ugyanaz, mint korábban, és ebben nincs ellentét a budapesti pártszervezet és az országos álláspont között, mégpedig az, hogy a jelenleg működő blokkok még évtizedekig biztosítják Magyarország energia- és elektromosáram-ellátását, tehát nem lehet kapkodni. Nincs itt az ideje még a bővítésről, ráadásul ilyen módon és ilyen módszerekkel dönteni” – mondta Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese.
A Demokratikus Koalíció szerint elbukott az atommutyi. Az ellenzéki párt a szerződések titkosításának feloldását követeli, illetve azt, hogy a kormány nevezze meg az Európai Bizottság döntésének eltitkolásáért felelős személyt.