
Áttették a jobbikos Kovács Béla elleni, kémkedés gyanújával folytatott nyomozás határidejét január 20-ára – írja a Magyar Idők.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal még 2014-ben tett feljelentést Kovács ellen, miután – egy volt KGB-ügynök elleni nyomozásban – a titkosszolgálat látókörébe került. A gyanú szerint Kovács Béla több orosz diplomatával is konspiratív kapcsolatokat tartott fenn.
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly decemberben gyanúsítottként hallgatta ki a képviselőt, aki tagadta a vádakat.
A főügyészség szóvivője ismertette: az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntette miatt Kovács Bélával szemben folyó nyomozás jelenleg is folyamatban van a Központi Nyomozó Főügyészségen. A nyomozás 2016. szeptember 20-án lejáró határidejét az ügyészség most további négy hónappal, 2017. január 20-áig meghosszabbította. Ez azt jelenti, hogy jelenleg ez a határidő áll rendelkezésre a nyomozás befejezésére. Hogyha még a meghosszabbított időszak alatt sem fejezhető be a nyomozás, akkor lehetőség van a határidő további kitolására is – tette hozzá Nagy Andrea.
A Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztályának vezetője közölte: egy 2012-ben kezdődött OLAF-vizsgálat segítségével, az OLAF-al és a brüsszeli ügyészséggel közösen jutottak el azokhoz az adatokhoz, amik alapján kezdeményezték Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését.
„Ezek a gyakornoki szerződések valótlan tartalmúak, és ezek voltak annak az eszközei, hogy az Európai Parlament hivatalától jogosulatlanul vegyék igénybe az erre vonatkozó, ennek megfelelő díjazást” – mondta el Szoboszlai-Szász Richárd. Hozzátette: költségvetési csalás, illetőleg hamis magánokirat felhasználása miatt kérte a legfőbb ügyész az EP elnökénél Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését.