Pattanásig feszült a helyzet

Oroszbarát katonák vették át az irányítást a Kercsi-szoros krími oldalán lévő kompkikötő fölött. Hírügynökségi jelentések szerint attól lehet tartani, hogy Moszkva további katonai egységeket akar a Fekete-tengeri félszigetre vezényelni. A Krím fővárosában, Szimferopolban nyugodtak az utcák. A lakosság egy része azt gondolja, hogy az orosz megszállás is egy politikai játszma része. A krími parlament hétfőn hozhat döntést a terület függetlenségről döntő népszavazás kiírásáról, aminek várható időpontja március 30-a lesz.

Közben Kijevben a helyiek már egy lehetséges háborúról beszélnek. „Nem félünk egyáltalán. Most a gyermekeink a katonai toborzóirodákba mennek, és ha szükséges, megalakítjuk az önkéntes mentő csapatokat, is és megvédjük az országunkat” – mondta egy kijevi lakos. Az áldozatok emlékhelyén helyezett el virágokat William Hague brit külügyminiszter, aki egy interjúban aggasztónak nevezte annak lehetőségét, hogy Oroszország további lépéseket tesz Kelet-Ukrajnában, és arra figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy komoly árat fog fizetni, ha nem változtat politikáján. Oroszország mindenkori szövetségese, Kína tárgyalások útján oldaná meg az ukrán–orosz konfliktust. „Megértjük az ukrajnai helyzet történelmi háttérét és jelen valóság bonyolultságát. Reméljük, hogy minden fél – tárgyalásokon és konzultációkon keresztül – politikai megoldást talál azért, hogy a további eszkalálódást megelőzze és együtt dolgozzon a béke garantálása és a régió stabilitása érdekében. Az Ukrajnával kapcsolatban kialakult válság megoldását segítő nemzetközi összekötő csoportot igyekszik összehívni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet.

Többen átálltak

Az ukrán hadseregből már több ezer orosz katona állt át a krími lázadókhoz, akiket állítólag már most 5-6 ezer orosz tengerészgyalogos segít. Vasárnap az ukrán haditengerészet főparancsnoka is átállt az oroszokhoz. Egy nappal korábban kapta meg a kinevezését a kijevi kormánytól, ezután a Krím félszigetre utazott és közleményt adott ki, amelyben az orosz autonóm köztársaságnak fogadott hűséget. Az ukrán védelmi minisztérium árulás miatt eljárást kezdeményezett ellene. Az uniós külügyminiszterek ma Brüsszelben tanácskoznak az ukrán helyzetről, az amerikai külügyminiszter pedig kedden utazik Ukrajnába, hogy támogatásáról biztosítsa az új ukrán kormányt.

A nemzetközi világ egyértelműen elutasítja Vlagyimir Putyin orosz elnök a krími válsággal kapcsolatos katonai lépéseit. A kialakult helyzet miatt aggódik Kína is, de nem határolódott el a krími katonai lépésektől. Peking a belügyekbe való be nem avatkozás elvére hivatkozva politikai megoldást szorgalmaz Ukrajnában. Maroknyi Amerikában élő ukrán tüntetett az orosz katonai lépés ellen Washingtonban a Fehér Ház előtt. A résztvevők az ukrajnai orosz állampolgárok védelmében indított krími megszállás ellen tiltakoztak. Az oroszokkal szomszédos Lettország fővárosában szimpátiatüntetést tartottak az új kijevi vezetés mellett. Többen is Putyint Hitler-bajusszal ábrázolt képpel demonstráltak.

A nyugati hatalmak vezetői határozottan elutasítják az orosz lépéseket. A NATO nyilatkozatban szólította fel Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit, és vonja vissza egységeit bázisaikra, tartsa tiszteletben a fekete-tengeri flotta működését szabályozó jogszabályokat, és tartózkodjon a további beavatkozástól Ukrajnában. „Elítéljük Oroszország katonai terjeszkedését a Krímben. Mélységesen aggódunk amiatt, hogy a moszkvai parlament jóváhagyta a katonai erő alkalmazását Ukrajna területén. Az Ukrajna elleni orosz katonai akció megsérti a nemzetközi jogokat, és ellentétes a NATO-oroszország tanács, valamint a Partnerség a békéért elveivel” – fogalmazott Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár.

Ukrajna szuverenitása mellett állt ki a hét vezető ipari hatalom is. Az úgynevezett G7-csoport Oroszország ukrajnai beavatkozására válaszul leállította a júniusi, Szocsiba tervezett G8-as csúcstalálkozó előkészületeit. Szerintük ugyanis Moszkva egyértelműen megsértette Ukrajna területi épségét és a fekete-tengeri flotta támaszpontjának elhelyezéséről szóló 1997-es kétoldalú megállapodást is. A szankciókra figyelmeztetett az amerikai külügyminiszter is. Washington elsősorban diplomáciai eszközökkel szeretné megoldani a konfliktust. „Oroszország lehet, hogy képes megszállni Krímet, de végül elszigeteli magát. Ennek következményei lesznek az orosz gazdaságra, a vállalkozásokra és az állampolgárokra nézve. Végső soron Oroszország magát szigeteli majd el a világban, épphogy 60 milliárd dollárt költött az olimpiára, hogy más arcát mutassa. Nekem úgy tűnik, mintha Oroszország visszalépett volna és az érdekeit nézi. Ezt a helyzetet diplomáciai úton kell megoldanunk” – nyilatkozta John Kerry amerikai külügyminiszter.

A helyzet rendezése érdekében John Kerry kedden Kijevbe utazik, hogy biztosítsa az új ukrán kormányt az Egyesült Államok támogatásáról, a Krím félsziget megszállásával kapcsolatban. Közben Vlagyimir Putyin továbbra is az orosz állampolgárok védelmére hivatkozik. Szerinte meg kellett védeni az orosz állampolgárokat az alkotmányellenesen hatalomra került ukrán szélsőséges vezetőktől. Oroszország továbbra is Viktor Janukovicsot tartja államfőnek.

Timosenko: Ukrajnának azonnal be kell lépnie a NATO-ba

Julija Timosenko szerint Ukrajnának azonnal be kell lépnie a NATO-ba és az Európai Unióba, hogy megvédje magát az orosz agressziótól. A volt ukrán miniszterelnök egy interjúban kijelentette, hogy Oroszországgal jelenleg lehetetlen tárgyalásokat folytatni, mert Moszkva durva erő alkalmazásával Ukrajnát teljes kapitulációra akarja kényszeríteni. Timosenko hozzátette, azért indult el a katonai agresszió Ukrajna ellen, mert félreállították az Oroszországnak alárendelt Janukovics-hatalmat, és csak akkor vet véget a katonai agressziónak, ha visszatér a hatalomba az elűzött ukrán elnök.

Elindult a mozgósítás

Kárpátalján is elkezdte a mozgósítást az ukrán hadsereg. Tartalékosokat és korábban leszerelt hivatásos tiszteket hívtak be az ungvári laktanyába. Helyi hírek szerint több százan várják, hogy útnak indítsák őket az ország keleti felébe. A Hír Televíziónak egy kárpátaljai férfi azt mondta, sok magyar külföldre távozik, hogy ne kelljen bevonulnia. Ők hivatalosan dezertőröknek számítanak. Beregszászban egyelőre nem hívták be a katonaköteles férfiakat – ezt állítja egy kárpátaljai lakos. A Hír TV-nek azt mondta, nem igazak azok a hírek, hogy magyar férfiak szöknének Magyarországra a sorozás elől.

Nem tudni, mekkora a forgalom

Egymásnak ellentmondó hírek érkeznek arról is, hogy az ukrán–magyar határátkelőn mekkora a forgalom. Az Index úgy tudja, éjjel tömegesen jöttek át kárpátaljai férfiak Tiszabecsénél, a hírportál szerint nagyrészt 18 és 45 év közötti férfiak érkeztek a magyar oldalra. A Szabolcs megyei rendőrség ugyanakkor nem tud arról, hogy megnövekedett volna az ukrán–magyar határon a forgalom az elmúlt 24 órában. Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint nincs általános mozgósítás Ukrajnában, csupán készenlétbe helyezték a hadsereget. „Nincs általános mozgósítás sem Ukrajnában, sem Kárpátalján” – erősítette meg a Hír Televíziónak Brenzovics László. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke azt mondta: behívókat csak azok kaptak, akik a hadseregben szolgálnak.

A válság elmélyülésére számítanak

A szakértők az ukrán válság elmélyülésére számítanak. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Hír Televíziónak azt mondta: a nyugati nagyhatalmak nem fognak háborút viselni Ukrajnáért. „A következő napokban, órákban arra számíthatunk, hogy az ukrán gazdasági válság elmélyül. Az ukrán ellenzék különböző csoportjai, amelyek gyűlölik egymást, összefognak, mert Moszkva közbelépése összefogásra készteti őket. És meglátjuk, hogy Oroszország elköveti-e azt az elképesztő ostobaságot, hogy benyomul Ukrajna oroszok lakta területeire, ebben a pillanatban szankciók tömegével számolhat, vagy pedig az oroszok is kompromisszumot fognak keresni” – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő.

Magyarország felkészült

Magyarország felkészült a helyzet kezelésére – a Belügyminisztérium közlése szerint az országos rendőrkapitány kapcsolatot tart az operatív törzs vezetőjével. A minisztérium megerősítette, hogy menedékkérelmet nem terjesztettek elő az ukrán helyzettel összefüggésben.

Az Ökumenikus Segélyszervezet felkészült egy esetleges menekülthullámra – mondta Lehel László. Az elnök-igazgató hozzátette: Kárpátalján jelenleg nincs különösebb veszély, a térség védettnek tekinthető. „Az elmúlt napok eseményei rettenetes aggodalommal töltenek el mindenkit. Felkívánjuk ajánlani a segítségünket, amennyiben humanitárius katasztrófa történne. Ha valóban bekövetkezne egy humanitárius katasztrófa, – amit nem kívánunk – akkor mi nyilván azonnal akcióba kezdünk és emögé be fog állni a nemzetközi szövetségünk is” – szögezte le Lehel László.

Orbán: A kárpátaljai magyarok számíthatnak az anyaországra

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Európai Unió keretein belül kell kezelni az ukrán válságot. Orbán Viktor úgy fogalmazott: Magyarország nem része a konfliktusnak. A Kárpátalján élő magyaroknak azt üzente a kormányfő, hogy számíthatnak az anyaországra.