Putyin: Moszkva csak végső esetben indít támadást

Az orosz katonák levegőbe lőve figyelmeztették a krími Belbek nemzetközi repülőtérre érkező ukránokat, akik vissza akarták foglalni itteni állásaikat. Nem sokkal később az orosz egységek géppuskával és gránátvetővel állták útjukat. Arra figyelmeztették az ukránokat, hogy ne közelítsék meg a létesítményt, mert lőni fognak rájuk. Néhány órával később, fegyvertelen ukránok visszafoglalták a támaszpont egy részét. Nyugati szakértők szerint a bázist Moszkvából érkezett elit kommandósok foglalták el, Vlagyimir Putyin viszont ezt tagadja. Rendkívüli sajtótájékoztatóján azt mondta: a krími oroszok öltöztek egyenruhába. A Krím-félszigeten eddig csak itt dördültek lövések. „A civil helyzet itt eléggé nyugodt, az emberek dolgoznak, mindenki foglalkozik a saját dolgával. Vannak tüntetések persze Ukrajna egysége felé, de senki nem lő, békések, mindenki reménykedik, hogy a helyzet lazulni fog és nem lesz háború” – mondta Gladikh Nagyezsda, a Krími Magyar Társaság tiszteletbeli elnöke.

Sajtótájékoztatóján az orosz elnök is kijelentette: nem készül háborúra. „Mi indokolhatná a hadsereg bevetését? Erre természetesen csak a legvégső esetben kerülhetne sor” – mondta Putyin. Az orosz elnök csak akkor küldené harcba az orosz egységeket, ha az ukrajnai orosz lakosságot támadás érné ukrán oldalról és azt is hangsúlyozta, hogy Krímet nem fogják Oroszországhoz csatolni. A elnök ugyanakkor továbbra sem ismeri el az átmeneti kijevi kormányt, a történteket államcsínynek tartja, de szerinte Janukovicsnak már nincs politikai jövője. „Ami Kijevben és Ukrajnában történt, azt csak egyféleképpen lehet leírni. Ez egy alkotmányellenes puccs és katonai hatalomátvétel. Ezt senki sem vitatja. Ki vitatja ezt?”

Nem sokkal az elnök sajtótájékoztatója után a Gazprom bejelentette: visszavonja a korábban Ukrajnának adott gázszállítási kedvezményt: 268 helyett ismét 400 dollárért ad 1000 köbmétert az energiahordozóból. Az ukránokon a Nyugat segíthet: a Kijevbe érkező John Kerry amerikai külügyminiszter egymilliárd dolláros azonnali hitelt ajánl; az Európai Unió pedig 610 millió eurós gyorssegélyt ad a napokon belül fizetésképtelenné váló országnak.

Bekérették az orosz nagykövetet

A Külügyminisztérium bekérette az orosz nagykövetet, Németh Zsolt államtitkár a találkozón közölte Alekszandr Tolkaccsal, hogy Magyarország minden esetben csakis a békés, erőszakmentes megoldást tartja elfogadhatónak, és kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.

„Államtitkár úr rámutatott a visegrádi miniszterelnökök mai, közösen kiadott nyilatkozatával kapcsolatban, hogy országaink 1956-os, ’68-as és ’81-es történelmi tapasztalata alapján különös aggodalommal figyeljük az Ukrajna területén kialakult helyzetet. Felszólította az orosz felet, hogy tegyen eleget a vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglaltaknak, és Oroszország egységei térjenek vissza a krími bázisok határain belülre” – mondta el Kaleta Gábor sajtófőnök.

Martonyi János külügyminiszter az ukrán helyzetről holnap tájékoztatja majd a parlamenti pártokat.

Tömeges behívások egyelőre nincsenek

Ungváron egy nap alatt több mint százötven férfi jelentkezett önként a hadkiegészítő parancsnokságon. Vannak közöttük olyanok is, akik korábban nem szolgáltak a hadseregben, de a legtöbben letöltötték sorkatonai szolgálatukat. „Olyanok is jönnek, akiket korábban nem hívtak be. Vannak közöttük olyanok is, akiket egészségügyi okok miatt utasítottak el, most viszont önként jelentkeztek. A számuk szerintem tovább nő majd. Az önkéntesek hozzájárulnak a helyzet konszolidálódásához” – vélekedett az Ungvári Hadkiegészítő Parancsnokság ezredese.

Tömeges behívások egyelőre nincsenek, de a hadkötelezetteknek készültségben kell lenniük. „Úgy érzékeltem, hogy vasárnap – nem nevezném pániknak, talán azt mondanám, hogy – pánikjelenséget is mutató hangulat volt. Miután az emberek azt tapasztalják, hogy nem kapott senki behívót, úgy veszem észre, hogy valamelyest nyugodtabbak, ha nem is lettek teljesen nyugodtak” – közölte Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

A Kijevi Magyarok Egyesületének elnöke azt mondta, a magyar kisebbséget megnyugtatta, hogy az orosz elnök közölte: Moszkva nem tervez katonai támadást. „Az itteni közvéleményt kicsit megnyugtatta, hogy ma Putyin bejelentette a hadgyakorlatok befejezését, habár itt nem esik szó külön Ukrajnáról. Ez azt jelenti, hogy jelenleg nem áll szándékában az orosz elnöknek a katonai beavatkozás; igaz már megtörtént a Krímen, de nem akarja fokozni” – mondta Vass Tibor.

Orbán: Békére van szükség

Orbán Viktor szerint békére van szükség Ukrajnában, amit tárgyalások árán kell elérni. Bővebben>>>

Aggódnak a V4-ek

Ukrajna szuverenitásáért és területi épségéért aggódnak a visegrádi országok miniszterelnökei is. Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország kormányfői nyilatkozatot adtak ki, amelyben súlyos eszkalációnak nevezik, hogy az orosz parlament felhatalmazást adott a fegyveres erők bevetésére Ukrajna területén. A négyek szerint Oroszország katonai akciói nem csak a nemzetközi jogot sértik, de veszélyes új helyzetet teremtenek Európában. A négy kormányfő a nyilatkozatban arra is utalt, hogy a katonai beavatkozás az 1956-os magyarországi, a 68-as csehszlovákiai és a 81-es lengyelországi eseményeket idézi.

Az USA is szankciókkal sújt

Az Egyesült Államok felfüggesztette a kereskedelmi és befektetési tárgyalásokat Moszkvával. A washingtoni vezetés az Ukrajna elleni orosz katonai akcióra válaszul döntött a beruházások bővítéséről szóló egyeztetések leállításáról. Az amerikai hadügyminisztérium pedig azt közölte, azonnal leállítják a katonai együttműködést Moszkvával. A Pentagon szóvivője szerint az intézkedés minden hadgyakorlatra vonatkozik. Így elmarad egy májusra tervezett közös haditengerészeti gyakorlat. Hírügynökségi jelentések szerint Moszkva csak feltételekkel hajlandó tárgyalni az ukrán helyzetről. Oroszország szerint az egyeztetésekhez végre kell hajtani a február 21-ei megállapodást. Ebben a felek az alkotmányos reformról és egységkormány megalakításáról egyeztek meg. A Kreml azt is követeli, hogy minden ukrán politikai erő vegyen részt a tárgyalásokban.

Másfél napja van Moszkvának

Az unió vezetői csütörtökig várnak, mielőtt konkrét lépésekkel büntetnék Oroszországot a krími válság miatt. Ezt Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter jelentette be. Azt mondta: ha az uniós csúcstalálkozóig Moszkva nem egyezik bele a diplomáciai megoldásba, gazdasági szankciókkal sújtják az országot.