Juncker megmondta, mennyi menekültet osztana szét
160 ezer menekültet osztana el kötelezően az Európai Unió tagállamai között az Európai Bizottság elnöke. A migránsok befogadására morális és gazdasági érveket is említett Jean-Claude Juncker az Európai Parlamentben elmondott évértékelő beszédében. Emlékeztetett, hogy Európa valamennyi népe volt már menekült történelme során. Felidézte a középkori vallásüldözéseket, a holokausztot, az 1956-os forradalmat, a közelmúltból pedig a délszláv háborúkat. Ugyanakkor, mint mondta, az elöregedő és fogyatkozó Európának gazdaságilag is szüksége van a menekültekre.
„Nincs jó állapotban az Európai Unió, mert kevés benne az Európa és kevés benne az unió” – kezdte maratoni, évértékelő beszédét Jean-Claude Juncker a strasbourgi törvényhozás plenáris ülésén. Az Európai Bizottság elnöke a menekültválságra utalva történelmi időknek nevezte a mostani időszakot.
Emlékeztetett arra, hogy Európa valamennyi népe volt már menekült történelme során. Felidézte a középkori vallásüldözéseket, a holokausztot és az 1956-os forradalmat. „A magyar forradalmárok Ausztrián keresztül menekültek Európa minden országába, miután az ’56-os forradalmat a kommunista hatalom és a szovjet tankok leverték” – mondta Juncker.
Hangsúlyozta: a menekültválsággal leginkább érintett országokat nem lehet egyedül hagyni, ezért összesen 160 ezer migráns tagállamok közötti elosztását javasolta a bizottság. „A bizottság sürgősségi mechanizmust javasolt, májusban, nem most, 40 ezer ember újra elhelyezéséről szólt ez Olaszországból és Görögországból. Ma egy második sürgősségi mechanizmust javaslunk 120 ezer emberre vonatkozóan, Olaszországból, Görögországból és Magyarországról a menekülteket kötelező jelleggel kell áthelyezni.”
A bizottság elnöke bírálta a magyar–szerb határra felhúzott kerítést. „Amíg Szíriában háború van és Líbiát a terror fenyegeti, a menekültek nem fognak eltűnni. Lehet, hogy kerítéseket, falakat húzunk fel, de képzeljük el egy pillanatra, mi lenne akkor, hogyha önök lennének bajban, hogyha egyik pillanatról a másikra összeomlana a világ önök körül, akkor nem lenne olyan ár, amit ne fizetnének meg, nem lenne olyan hegy, amelyet nem másznának meg, nem lenne olyan tenger, nem lenne olyan határ, amin nem akarnának átkelni. Hogyha a barbarizmus, az Iszlám Állam fenyegeti önöket, akkor mindenképpen elmenekülnek. Mi felvesszük a harcot az IÁ ellen, akkor miért nem fogadjuk be azokat, aki az Iszlám Állam elől menekülnek, aki Európába szeretnének jönni?” – tette hozzá Juncker.
A menekültek áthelyezését biztosító dublini rendelet helyett új áthelyezési mechanizmus kidolgozását javasolta, és szerinte lehetővé kell tenni, hogy a menekültstátusz elbírálásáig a migránsok dolgozhassanak. A bizottság elnöke szerint az uniónak szüksége van a bevándorlókra mint új munkaerőre. „Ne felejtsük el, elöregedő kontinens Európa, rosszak a demográfiai mutatóink. Szükségünk van tehetségekre, akárhonnan is jöjjenek, a világ bármely részéről. Idővel a migráció egy probléma helyett át kell hogy alakuljon jól menedzselt erőforrássá. Ezért a bizottság 2016 elején jól megtervezett migrációs csomaggal áll elő” – zárta gondolatait Juncker.
A bizottsági elnök hangsúlyozta, a schengeni rendszert meg kell őrizni, de Európának meg kell erősítenie határainak őrzését. Hozzátette: szükség van arra, hogy legyenek legális útvonalak a bevándorlók előtt, így ugyanis nem lesz lehetőségük az embercsempészeknek. Az ehhez szükséges terveket még az idén elkészítik. Jean-Claude Juncker emellett határozottabb külpolitikát sürgetne olyan válságövezetekben, mint Líbia vagy Szíria. A bizottság első lépésként 1,8 milliárd eurós vészhelyzeti szükségalap létrehozását javasolja a konfliktusövezetek számára.
Az európai politikusok hátráltatják Magyarországot
Magyarország mindent megtesz, hogy csökkentse az Európai Unióra nehezedő migrációs nyomást, de az európai politikusok egy része hátráltatja ebben a kormányt az illegális határátlépőket bátorító nyilatkozatokkal – így reagált Szijjártó Péter Jean-Claude Juncker strasbourgi beszédére. A külgazdasági és külügyminiszter szerint Budapest időben figyelmeztette az EU-t a közelgő válságra, de Brüsszel akkor nem figyelt oda.
– Mindig, amikor az erőforrások elosztásáról, a figyelem elosztásáról volt szó, mindig a mediterrán, tehát a földközi-tengeri útvonal állt az első helyen, dacára annak, hogy Magyarország, a közép-európai országok és a nyugat-balkáni országok is folyamatosan figyelmeztették az európai uniós intézményeket, hogy ha nem figyelünk kellőképpen a Nyugat-Balkánra, akkor abból óriási baj lehet, és gyakorlatilag június óta most már többen érkeznek Európába bevándorlók a nyugat-balkáni útvonalon keresztül, mint a mediterrán útvonalon keresztül – mondta a külügyminiszter.
