

A 2026-os esztendő húsvétja különös kettősséget hordoz: miközben a keresztény világ a feltámadás misztériumára és az elcsendesedésre készül, a magyar közéletet egy felfokozott hangulatú választási kampány zaja tölti meg. Ebben a feszült, mégis szakrális pillanatban adott interjút Orbán Viktor miniszterelnök a Kontextus csatornáján, ahol a napi politikai csatározásokon túlmutató, mélyebb összefüggésekről is beszélt.
A kormányfő kifejtette: a keresztény kormányzás számára a hit nem csupán elvont dogma, hanem a mindennapi gyakorlat iránytűje, amely segít megkülönböztetni a jót a rossztól egy olyan Európában, ahol a liberális felfogás szerint már minden relatívvá vált.
A beszélgetés során a miniszterelnök érintette a Fidesz és a KDNP szövetségének egyedülálló „horgony-szerepét”, az alkotmány keresztény fundamentumait, valamint a családvédelem és a migráció morális dilemmáit is.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy bár az állam és az egyház különváltan működik, a közös nemzeti célok érdekében elengedhetetlen az együttműködésük. A „vágott virágként” jellemzett nyugat-európai civilizációval szemben
a magyar utat a gyökerekhez való ragaszkodásban látja,
legyen szó a házasság intézményéről vagy a nemzeti szuverenitásról. Az interjú legszemélyesebb pillanataiban a kormányfő saját nagycsaládi hátteréről és a döntéshozó felelősségéről is vallott, kiemelve:
a keresztény lelkület nemcsak a győzelem, hanem a nemzet újraegyesítésének is a záloga lehet a választások után.