A világ legsúlyosabb atomkatasztrófája akkor következett be, amikor a csernobili atomerőmű vezetői azt tesztelték, a leálló reaktor turbinái mennyi ideig képesek még áramot termelni. A Szovjetunió csak három nappal később tájékoztatta a világot a történtekről. Több tonna radioaktív anyag került ki a robbanás és a két hétig tartó tűz nyomán.
Becslések szerint harmincezer ember halt meg sugárfertőzés következtében a mai Ukrajnában, Fehéroroszországban, Oroszországban és más európai államokban. A rákos megbetegedettek száma százezerre tehető. Gyerekek százezrei szenvednek mai is daganatos betegségben. A sérült blokk fölé akkor egy átmeneti vasbeton szarkofágot emeltek, de repedések keletkeztek rajta, így nem szüntette meg a sugárzást.
A hosszabb távú védelmet biztosító szarkofág építése csak 2011-ben kezdődött meg, és csak most, a harmincadik évforduló után készült el. A 36 ezer tonnás, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas kupolát fokozatosan, négy nap alatt tolják rá a sérült blokkra. 327 méteren kell megmozdítani.
„Történelmi esemény az, hogy a szarkofágot ráhúzzuk a 4-es reaktorra. A környezetvédelemmel és a nukleáris biztonsággal kapcsolatos intézkedések a nemzetközi támogatásnak köszönhetők, és az ukrán szakembereknek, akik ezt a túlzás nélkül egyedülálló szerkezetet megépítették” – mondta Osztap Szemerak ukrán környezetvédelmi miniszter.
A kupola másfél milliárd euróba került. Ezt az Európai Uniótól, a Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól, illetve negyven külföldi kormánytól kapott támogatásból fedezte Ukrajna.
