Tüntetők kis csoportja autógumikat égettek a kijevi Majdan (Függetlenség) téren, így emlékezett arra, hogy pontosan három éve itt kezdődtek az utcai tiltakozások, miután az oroszbarát Viktor Janukovics elnök leállította az Európai Unióval való társulási és szabadkereskedelmi megállapodás előkészületeit.
A tüntetők egy része betört egy oroszbarátnak tartott civil szervezet irodájába és az orosz Sberbank szomszédos fiókjába is.
A 2013. novemberi tüntetések hosszú távon Janukovics elnök bukásához, majd polgárháborúhoz vezettek, amelynek során Kelet-Ukrajna egyes városai az oroszbarát erők kezébe kerültek, a Krím félszigetet pedig teljesen elcsatolta Oroszország. A nagyrészt oroszok lakta területen az elmúlt hónapokban mindkét fél fokozta a katonai jelenlétét, és egyre gyakoribbak a konfliktusok.
Legutóbb az okozott botrányt az orosz–ukrán kapcsolatokban, hogy a Krím határán két orosz katonát vett őrizetbe az ukrán biztonsági szolgálat.
„A biztonsági szolgálat kémelhárítási osztálya különleges akciót hajtott végre, amelynek során elfogták az ukrán hadsereg két korábbi katonáját, akik az ukrán népnek esküdtek hűséget, de a Krím annektálása után átálltak az ellenséghez” – mondta el Vaszil Hricak, az ukrán biztonsági szolgálat vezetője.
A fegyveresek beismerték, hogy dezertáltak az ukrán hadseregből.
„2014 után aláírtam egy szerződést az Orosz Föderáció védelmi minisztériumával, és esküt is tettem” – mondta el Alekszandr Baranov, egy elfogott orosz katona.
Moszkva szerint a katonákat elrabolták: az orosz külügyminiszter provokációról beszél, és követeli az egyenruhások azonnali szabadon bocsátását, mondván, ők orosz állampolgárok, akiket az Orosz Föderáció területén fogtak el.
Nemrég fordítva is megtörtént ugyanez: az orosz biztonsági szolgálat ukrán katonák egy csoportját fogta el, mert Moszkva szerint terrortámadásra készültek. Az ukrán kormány ezt hazugságnak minősítette.
