
Regionális háború alakulhat ki a Közel-Keleten, miután szabadon áramolhat a fegyver Szíriába. Az Európai Unió tagállamai elvben péntektől támogathatják akár fegyverekkel is a hadban álló feleket, az uniós külügyminiszterek a hét elején ugyanis nem tudtak megállapodni a fegyverembargó meghosszabbításáról. A szíriai kormány eddig főleg Oroszországtól és Irántól kapott fegyvert, a lázadókat főleg Szaúd-Arábia és Katar támogatta.
A Hír TV által bemutatott felvételeken egy repülőgép éppen rakétatámadást hajt végre a libanoni határ közelében lévő egyik település ellen, ahol a szíriai hadsereg oldalán a libanoni Hezbollah is részt vesz a háborúban. Harcok folynak Deraa környékén is. Szíriában mindkét oldalon külföldi fegyveresek harcolnak. Az Egyesült Államokat aggodalommal tölti el, hogy a libanoni síita Hezbollah is bekapcsolódott a háborúba.
– A leghatározottabban elítéljük Hasszán Naszrallah bejelentését, hogy a Hezbollah fegyveresei Szíriában harcolnak. Ez elfogadhatatlan és különösen veszélyes, ezért követeljük, hogy vonják vissza a katonákat Szíriából – mondta Jen Psaki külügyi szóvivő.
Közben Kirgízia beismerte, hogy a felkelők oldalán kirgiz fiatalok is részt vesznek a háborúban. Az egyik kirgiz vallási vezető szerint a szíriai események nem nevezhetők dzsihádnak. „A fiúk háborúba indultak, az egyik Törökországból igyekszik bejutni Szíriába, ahol a muzulmánok egymás ellen harcolnak, ezért ez semmiféle értelemben sem szent háború.”
Szíriába nemcsak harcosok érkeznek külföldről, hanem fegyverek is. A fegyverszállító országok közé hamarosan feliratkozhat Franciaország és Nagy-Britannia is, amely megakadályozta az uniós fegyverembargó meghosszabbítását.
– Gyakorlatilag a regionális háború napi veszéllyé vált. Libanon a polgárháború szélén van újra. Törökország számára – és erről soha nem beszélünk – a szír kérdés azt jelenti, hogy el tudja-e érni, hogy egy síita kisebbség helyett – alevitáknak hívják őket – a szunnita kisebbség átvegye a hatalmat – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
Izraelben közben hadgyakorlatot tartottak. Az izraeli hadsereg szerint éves rutingyakorlatról van szó csak. A jeruzsálemi vezetés azonban rendkívül dühös azért, hogy az uniós döntésre válaszul Oroszország leszállítja azokat a nagy hatótávolságú rakétákat, amelyek vásárlásáról 2007-ben született megállapodás a damaszkuszi és moszkvai kormány között. Ezeket a rakétákat nagy valószínűséggel orosz személyzet kezelné, így egy esetleges izraeli légicsapás közvetlen konfliktust jelentene Oroszországgal.