NapindítóHíradóVezércikkPaláverBayer ShowLáncreakcióRadarMonitorKommentHírFM
HírTvSzínes
Halhatatlanná vált egy állat, nehéz elhinni, hogyan csinálta

Halhatatlanná vált egy állat, nehéz elhinni, hogyan csinálta

Létezik egy faj, amelynek gyakorlatilag sikerült elérnie a halhatatlanságot, olyan értelemben, hogy nem öregszik meg. Kutatók most összevetették a génállományát halandó társai genomjával, hogy kiderítsék, mi a titka.

  • 2022. szeptember 13., kedd 07:19
Vágólapra másolva!

A halhatatlanság létezik, de ahhoz, hogy megszerezzük, nem istenné vagy vámpírrá, hanem medúzává kellene válnunk. Ráadásul közülük is csak egyetlen faj, a Turritopsis dohrnii élvezi ezt a kiváltságot. A genetikusok azt remélik, hogy ha a T. dornii DNS-ét összevetik a közeli rokonfajokéval, az segít majd megérteni az öregedés folyamatát, és azt, miként kerülhetjük el a látszólag elkerülhetetlent.

A Turritopsis alig fél centiméteres medúza és a melegebb vizekben él. Legalább három csalánozófaj képes visszafelé öregedni, a folyamat pedig leginkább a Benjamin Button című filmben látottakhoz hasonló; a felnőtt állatból újra fiatal példány lesz.

ÁM MÍG A MÁSIK KETTŐ EZT CSAK KORLÁTOZOTTAN TUDJA MEGTENNI, ADDIG ÚGY TŰNIK, A TURRITOPSIS ANNYISZOR KÉPES MEGFIATALODNI, AMENNYISZER CSAK SZERETNE.

A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány a T. dorhnii és a T. rubra génállományát hasonlította össze, hogy fényt derítsenek a különbségekre, ezenkívül további rokonfajok genomját is vizsgálták.

ÁM MÍG A MÁSIK KETTŐ EZT CSAK KORLÁTOZOTTAN TUDJA MEGTENNI, ADDIG ÚGY TŰNIK, A TURRITOPSIS ANNYISZOR KÉPES MEGFIATALODNI, AMENNYISZER CSAK SZERETNE.

A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány a T. dorhnii és a T. rubra génállományát hasonlította össze, hogy fényt derítsenek a különbségekre, ezenkívül további rokonfajok genomját is vizsgálták.

Anosítottuk a replikációval, a DNS-javítással, a telomerek fenntartásával, a redox-környezettel, az őssejt-populációval és a sejtek közötti kommunikációval kapcsolatos gének variánsait és kiterjesztéseit – magyarázta a kutató.

Ezek mindegyike fontosnak bizonyulhat, de a tanulmány a T. dohrnii genomjának két olyan jelentős aspektusára irányította a figyelmet, amely a rokonoknál nincs jelen. Az egyik elnémít két génkifejeződést irányító fehérjecsaládot (ezeket angolul Polycomb Repressive Complexeknek nevezik), a másik a pluripotenciát aktiválja, vagyis az őssejtek azon képességét, hogy az életciklus megfordításával olyan sejtekké alakuljanak, amilyenné csak szeretnének.

A legizgalmasabb kérdés persze az, hogy a most megszerzett ismeretekből az emberiség profitálhat-e valamilyen módon? Ennek megválaszolására egyelőre nem áll rendelkezésre elég ismeretanyag, de a tudósok szerint nem érdemes abban reménykedni, hogy a közeljövőben valamilyen formában elérhetjük az örök fiatalságot.

Természetesen a „halhatatlan" kifejezés a Turritopsis dohrnii esetében picit csalóka, mert ő sem él örökké, csak éppen ez a faj nem végelgyengülésben pusztul el, hanem valamilyen ragadozó zsákmányaként fejezi be földi pályafutását.

Fotó: Illusztráció - WIKIMEDIA COMMONS