
Veronika tisztában van azzal, hogy gyógyíthatatlanok, de úgy érzi, hogy azok az élőlények is megérdemlik a törődést, amelyek a társadalom számára már nem értékesek. Vannak szabadon járkáló cicák és olyanok is, amelyek karanténban vannak, súlyosabb állapotunk miatt, Veronika minden egyednek számon tartja a problémáit.
Szerencsére Veronika már gyakorlott a műveletben, nem fognak ki rajta a kis páciensek. Nem véletlenül viseli szívén a szenvedő állatok sorsát Veronika, az, hogy a számkivetett cicákat befogadja, saját életének élményeit is gyógyítja. Ennek eszköze számára az irodalom is.


