Rendkívüli ülés a menekülthelyzet kezeléséről

Rendkívüli ülésén tárgyal az Országgyűlés a menekültügyi törvény szigorításáról. A házszabálytól történő eltéréssel akár már pénteken elfogadhatják a kormányoldal tömeges bevándorlás kezelését célzó előterjesztéseit. A kormány és a Fidesz–KDNP-frakció ezekben egyebek mellett tranzitzónák felállítását kezdeményezi a határon, továbbá bevezetné a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát. A képviselők ezeken felül tárgyalhatják azt a határozati javaslatot, amelyben az Európai Unió vezetőinek üzennének az illegális bevándorlással kapcsolatban.

  • 2015. szeptember 03., csütörtök 15:00
Vágólapra másolva!

„Fantasztikus és különleges kihívásokat jelent a bevándorlási válság” – így fogalmazott napirend előtti felszólalásában a kancelláriaminiszter. Lázár János a parlamentben is elmondta, a magyar kormánynak az alaptörvény és a schengeni egyezmény egyaránt előírja az ország határainak védelmét.

Meglehet a szükséges kétharmad
A Jobbik szavazatival várhatóan meglesz a kétharmados többség a jogszabály-módosításokhoz, bár a radikális párt is közölte, fenntartásai vannak a törvénnyel – számolt be a Parlamentből a Hír TV munkatársa. A Jobbik radikálisan bevetné a honvédséget, és továbbra is elutasítják a leendő Vereseny utcai menekülttábort. Az LMP-s Schiffer András ellenzi a katonaság bevetését, szerinte a honvédség másra van kiképezve. A PM-es Szabó Tímea szerint a kormány nem tudja és nem is akarja megoldani a migrációs problémát.

„Megköszönve minden civilnek, minden állami hatóságnak, minden egyháznak azt a segítséget, amelyet erkölcsi kötelességként nyújtottak azoknak, akik Magyarország területén tartózkodtak, mint ahogy a kormány is megteszi ezt minden menekülttáborban, hiszen mi semmi mást nem kérünk, csak azt, hogy a bevándorlók regisztráljanak, és fáradjanak a debreceni vagy az ország más területein található menekülttáborokba” – fogalmazott a kancelláriaminiszter.

Az LMP frakcióvezetője szerint a kormány eddig csak az indulatokat szította, érdemi intézkedéseket nem tett. „Hol voltak azok a büntetőjogi és rendészeti szabálymódosítások, amiket most rendkívüli eljárásban akarnak átverni a házon, mit csináltak hónapokon keresztül? Erre válaszoljon, miniszter úr!” – mondta Schiffer András, az LMP frakcióvezetője.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője színjátéknak nevezte a rendkívüli parlamenti ülést. Tóbiás József azt mondta, a magyar törvényhozás úgy módosít törvényeket, hogy a képviselők nem ismerik a miniszterelnök európai uniós, illetve regionális tárgyalásainak eredményeit. „Ha önök betartották volna a szabályokat, ma Budapesten nincs menekült, mert önök, amikor belépnek a határra, önöknek biztosítaniuk kellett volna, hogy eljussanak a menekülttáborokba, biztosítani kellett volna, hogy nagyon gyors határidővel megkapják az engedélyt a továbbutazásra, vagy hogy nem léphetnek be az unióba, és innentől kezdve ez a probléma nincs. Csak azt akarták, hogy legyen, önök orosz rulettet játszottak” – fogalmazott Tóbiás József.

A Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint a bevándorlási hullám katasztrófahelyzetet okozott Magyarországon. Vona Gábor azt mondta, nemzeti egységre van szükség, a pártpolitikát félre kell tenni, és ha kell, unortodox döntéseket kell hozni. „És hogyha az olaszok és a görögök képesek arra, hogy a regisztrációt felfüggesszék, akkor gondolkodjunk el mi is annak a lehetőségén, hogy kell-e egyáltalán Magyarországnak regisztrálni. Ha a kormány nem tud, nem akar vagy nem szeretne, akkor van egy másik lehetőség, akkor meg zárjuk le a határokat, és akkor valóban ne engedjünk be migránsokat Magyarországra” – mondta Vona Gábor.

A Fidesz frakcióvezetője szerint felelőtlenek azok a magyar baloldali politikusok és nyugat-európai vezetők, akik a megélhetési bevándorlókat kecsegtették.

Vasúti kiskapu a Büntető törvénykönyv szigorításában

A sínek mentén akkor is büntetlenül jöhetnek Szerbiából a migránsok, ha a határzár tiltott átlépése már bűncselekménynek minősül Magyarországon. Horgos és Röszke között a vasúti pályát nem zárták le drótakadállyal. A jogszabálytervezet pedig csak azokat büntetné három évig terjedő szabadságvesztéssel, akik a határzáron keresztül lépnek be jogosulatlanul az ország területére. A Btk. szigorítása szeptember 15-én lépne hatályba.