Vasárnapi boltzár: a külföldi áruházláncok nyertek rajta

A külföldi áruházláncok lettek a nyertesei az egy éve bevezetett kötelező vasárnapi zárva tartásnak, pedig a kormány a családi cégek helyzetbe hozásával érvelt a jogszabály mellett. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke szerint több ezer ember veszítette el állását az intézkedés miatt, a kertészeti árudák is módosítást követelnek. A KDNP frakcióvezetője azonban nem lát okot a változtatásra.

  • 2016. március 16., szerda 17:53
Vágólapra másolva!

A multi áruházláncok alkalmazkodtak a kötelező boltzárhoz, az akciók kezdetét hétköznapra időzítették, így a vevők is átszoktak. Ráadásul spóroltak azzal, hogy dolgozóiknak nem kell vasárnapi bérpótlékot fizetni. Eközben pedig majdnem 10 ezren vesztették el állásukat.

„Háromezer öt fő alatti egység zárt be, és ezekben a kisboltokban foglalkoztatott emberek közül kilencezernek szűnt meg a munkahelye. A nagyok ugyanis egy meglehetősen agresszív üzletpolitikával és nyújtott nyitva tartással hat nap alatt elérik azt a forgalmat, ami a növekedéshez kell, a 7. napra, a vasárnapra, amikor csak a kicsik lehetnek nyitva, a vásárlók nem mennek el. Az alkalmazotti állomány, amelynek a nyolcvan százaléka nő, rengeteget túlórázik. Elvesztették a vasárnapi pótlékot, ami száz százalék, és helyette kapják a túlórapótlékot, ami harminc százalék” – részletezte Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Vesztettek a kertészeti árudák is, amelyeknek a forgalma szezonális. Tavasszal minden óra számít, télen viszont általában bezárnak. Egy év után nyílt levélben kérnek mentességet az országgyűlési képviselőktől a vasárnapi boltzár alól.

„Lehetetlen az, hogy rendszerváltozás után több évtizede volt egy beállt rend, heti hat nap lehetett kereskedni. Aztán egyszer csak valaki kitalálja, hogy vasárnap be kell zárni a kertészeti árudákat. Tulajdonképpen ezzel hallatlan károkat okoztak, hiszen egyfajta kiszámíthatóság veszett most oda, amikor egy évvel ezelőtt erőnek erejével bezáratták a kertészeti árudákat” – fogalmazott Megyeri Szabolcs kertész.

Harrach Péter azonban nem lát okot a módosításra. „Két olyan félelmet fogalmaztak meg az elején az ellenzői, amelyek nem teljesültek, az egyik a nagyarányú elbocsátást, a másik pedig a nagyarányú forgalomcsökkenés. A forgalom növekedett, az elbocsátások nem történtek meg, sőt mindig van felvétel” – fejtette ki a KDNP frakcióvezetője.

A kormányzat 2015-ben azt ígérte, egy év után felülvizsgálják a rendelkezést, ezt szorgalmazza a Jobbik is. „Olyan munkahelyvédelmi, valódi akciótervre van szükség, amely mondjuk a hétvégi munkaerőpiacon lévő kizsákmányolást megakadályozza, de ezt a típusú erőszakos beavatkozást a magyar társadalom nem fogja hosszú távon eltűrni, vagy előbb-utóbb el fogja érni, hogy mindez visszacsinálásra kerüljön. Ilyenkor értelmes politikai vezetők belátást gyakorolnak, s olyan köztes eszközöket keresnek, amelyek révén minden érintett társadalmi csoport jól jár” – fogalmazott Z. Kárpát Dániel a párt alelnöke.

A baloldali pártok sem békültek ki a vasárnapi boltzárral. „Nemcsak a magyar állampolgárok életét tették sokkal kellemetlenebbé és rosszabbá, hanem magyar polgároktól vettek el munkát azáltal, hogy bevezették a vasárnapi boltzárat” – mondta el Vadai Ágnes, a DK alelnöke.

A nemzetgazdasági minisztériumtól adásunkig hiába vártunk választ arra a kérdésre, hogy mi az elmúlt egy év tapasztalata és várható-e a vasárnapi boltzár módosítása.