Húsvét utánra várható, hogy az Alkotmánybíróság döntést hoz Áder János államfő indítványairól, amelyekben előzetes normakontrollt kért a jegybank-, illetve a postatörvény módosításáról.
Az Európai Parlament volt alelnöke azt feltételezi, hogy az Alkotmánybíróság elkaszálja a törvénymódosításokat. „Áder János kiváló jogász, csapata is kiváló jogászokból áll, tehát ha ő előzetesen normakontrollt kért, akkor nem leszek meglepve, ha az Alkotmánybíróság nem zöld, hanem piros lámpát mutat. Az utána lévő döntéseket megszabja például maga az ítélet is, amely vagy rámutat hibás pontokra, vagy az egészet tartja eleve elhibázottnak” – fogalmazott Surján László.
Eközben a Jobbik közérdekű adatigényléssel fordul az MNB alapítványaihoz, hogy kiderítsék: mire költöttek el több mint 250 milliárd közpénzt. „A Jobbik szerint egyértelműen közpénzek elköltéséről van szó, sőt továbbmegyek, egyáltalán nem tartjuk demagógiának azt, hogy az MNB-nél felhalmozott tulajdonképpeni nyereség az ún. devizahiteles átváltásból származik jórészt, tehát nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a devizahitelesek pénzét kívánják eltapsolni ezen alapítványok, ezen érdekeltségek, ami tökéletesen indokolhatatlan, tarthatatlan és arcpirító. A Jobbik ezzel szemben kártérítési alapot hozna létre az MNB-nél felhalmozódott pénzek tömegéből, amelyikből pontosan a hitelkárosultakat, a már kilakoltatottakat vagy a nagyon nehéz helyzetbe hozott honfitársainkat támogatnánk” – hangsúlyozta Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke.
A jegybanktörvényt a fideszes Bánki Erik előterjesztésére módosította a parlament kormánypárti többsége. A jogszabály alapján titkossá vált volna az MNB alapítványainak gazdálkodása.
