Az újraosztással sem elégedettek az érdekképviseletek

Az önkormányzati érdekképviseleteknek az iskolák működtetésére beszedett pénz újraosztása sem tetszik. A gazdagabb települések attól tartanak, hogy a jövőben kevesebb jut nekik, mint amennyit saját zsebből fordítottak eddig oktatási intézményeik üzemeltetésére, fejlesztésére.

  • 2016. június 04., szombat 20:30
Vágólapra másolva!

Az iskolákat 2013 óta tartja fenn az állam. A nagyobb települések az épületek üzemeltetését megtarthatták. Jövőre a működtetést is elveszi az állam az önkormányzatoktól. „Közös lónak túros a háta, tehát vagy az önkormányzatok látják el, mint látták el 22 éven keresztül a fönntartást és a működtetést, ami lényegében csődöt jelentett” – indokolta a döntést a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint az önkormányzatok nem mondtak volna csődöt, ha az állam elég pénzt adott volna az iskolákra.

„Az üzemeltetést minden egyes önkormányzatnak vissza kell adni finanszírozással együtt, ugyanis azért adósodtak el az önkormányzatok csak félig-meddig, még egyszer mondom, csak félig-meddig, mert az állam maga kivonult a finanszírozásból, és ez egy álságos szöveg, hogy eladósodtak az önkormányzatok, és azért kell tőlük elvenni” – mondta a szövetség elnöke, Schmidt Jenő.

Az iskolák teljes államosítása vagyonvesztést okoz majd a helyhatóságoknak – mutatott rá egy másik önkormányzati érdekképviselet vezetője. „Ez jól látszik azoknál az iskoláknál, amelyek már fenntartás és működtetés szempontjából is az állami irányítás alatt vannak. Itt nagyon sok helyen messze nincs olyan nagyságrendű karbantartás és olyan kezelése ezeknek a létesítményeknek, mint amikor az önkormányzatok kezében volt” – így a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gémesi György.

Az állam rossz gazdája volt az iskoláknak, és az is marad – ezt már a volt főpolgármester-helyettes mondja. „Meglehetősen nagy pofátlanságról van szó. Folyamatosan vitatják, hogy az önkormányzatok jobb gazdái voltak-e az iskoláknak, mint az állam, ma pedig azt látjuk, hogy az államosítás, az garancia a rosszabb működésre, ott az oktatás ügye, ott az egészség ügye” – sorolta Hortváth Csaba.

Bár az önkormányzatoknak januártól nem marad beleszólásuk az iskolák életébe, az újabb államosítás költségeit a gazdagabb települések állják szolidaritási hozzájárulás címén.

„A magas adóerő-képesség miatt majd a három-négyszeresét, Budaörs esetében nagyjából ennyiről van szó, veszik el annak, amit mi működésre fordítottunk. Hozzáteszem, hogy mi jóval magasabb szinten finanszíroztuk eddig is ezeket az intézményeket, mint ahogy az állam tette, és aztán majd az átlagos szinten fogják visszaosztani az intézmények működésére a pénzt, ezért aztán az önkormányzat további pénzeket kell hogy beletegyen” – világított rá a helyzetre Budaörs polgármestere, Wittinghoff Tamás.

A szolidaritási hozzájárulással 20 milliárd forintot vesz el a kormány az önkormányzatoktól.