Évi százezer forintig a béren kívüli juttatást készpénzben kapják meg a munkavállalók 2017-től.
„Ez a százezer forint egy olyan juttatás, amely után az embernek nem jár semmilyen nyugdíj. Tehát nem fogja a nyugdíjalapot növelni. Azok a cégek, amelyek eddig kafetériát a dolgozóiknak nem juttattak, azok is adhatják a jövő évtől ezt a 100 ezer forintos, bérként viselkedő, de a megszokott adótehernél sokkal kedvezőbben, szinte a fele adóteherrel adózó juttatást” – mondta Lukács Marianna, a Független Pénztárszövetség elnöke.
A nemzetgazdasági miniszter nem ajánlja a vállalkozásoknak a trükközést.
„Az adóhivatalnál lesz egy olyan formanyomtatvány, amely arra a célra szolgál, hogy ha valahol jövedelemcsökkenés következik be, akkor azt az adóhivatal ellenőrizni fogja. Nem abban az értelemben, hogy arra kíváncsi, miért csökken a jövedelem, hanem hogy nem történik-e a kafetériásítása annak a jövedelemnek, amelyet eddig készpénzben kapott meg a dolgozó” – szögezte le Varga Mihály.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára Reggeli járat című műsorunkban azt mondta, hogy a kafetéria részleges készpénzre váltása a nyugdíjkasszát fúrja meg.
„Nehogy meglepetés érje a magyar társadalmat, fiatalabbakat és idősebbeket, ez nem lesz ellátási alap. Ezek az ellátási alapok, ellátások ma sem kiugróan magasak, tehát az induló nyugdíjak összege 100 ezer forint körüli, ha ebből még el fog veszni valamennyi, az igen kellemetlenül érintheti a magyar munkavállalókat” – fogalmazott Dávid Ferenc.
A nyugdíj- és az egészségpénztári befizetés adóterhe jövőre nő, ahogy az iskolakezdési támogatásé is. A Szép-kártya adókedvezménye megmarad.
„Azoknak a juttatásoknak, amelyeket eddig megszoktak a munkáltatók, a munkavállalók mint béren kívüli juttatásokat, a nagy része tulajdonképpen megszűnik mint béren kívüli juttatás, átkerül egy magasabb adózású kategóriába. Ez alól kivétel a Szép-kártya, amelynek megmaradnak ugyanúgy a korlátai, amelyek eddig is voltak” – mondta Király Ágnes, a Top Cafeteria Kft. szakértője.
A versenyszférában évi 450 ezer forint lesz a kafetéria felső határa, a közszférában pedig 200 ezer.
„Így, hogy megfelezik a közszférában a 200 ezret – egyszer százezer forint, másodszor százezer tényleg kafetéria –, mindkettő kevés lesz, a két szék között a pad alá fog esni a dolgozó, mert ez béremelésnek nagyon szerény, a megmaradó Széchenyi-kártya pedig nagyon kevés lesz ahhoz, hogy a család elmenjen üdülni” – fejtette ki Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke.
Az állami alkalmazottak érdekképviseletei szerint a kafetériaszabályozás hátrányosan megkülönbözteti a közszféra dolgozóit, ezért az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezik.
