Ma még mindig sokkal több beteget fektetnek kórházba, mint ahánynál valójában szükséges lenne. Ez több tízmilliárd forint többletköltséget jelent az ellátó rendszerben. Pedig kisebb műtéteket akár járóbeteg-ellátásban is el lehetne végezni – mondja a szakmai szövetség elnöke.
„A betegek egy nagy százaléka biztonsági és ellátási okból bekerül a kórházba, pedig járó- vagy alapellátásban el tudnánk látni. Ezt a betegek is szeretnék, hiszen a felmérésünk azt mutatta, hogy kilencvenöt százalékban azt szeretnék, hogy lakóhelyhez közel, könnyebben elérhetően tudjuk ellátni őket” – ismertette Lehoczky Péter, a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke.
Az új egészségügyi intézményirányítási rendszerről jövő héten dönt a kormány. A tervek szerint januártól nyolc-tíz kórházat fog vezetni egy-egy kancellár. Azt azonban még nem tudni, hogy a kórházak teljesen elvesztik-e a gazdálkodási önállóságukat, illetve hogy mennyire csökken majd a jelenlegi igazgatók jog- és feladatköre.
„Mind a kétféle verziónk olyan keretrendszert ad, amelyben a napi folyamatok nem fognak változni másnap reggeltől, viszont a döntések hozói máshol lesznek, mint korábban. Úgy gondoljuk, hogy az álláspont az ülésponttól függ, és szerintünk ez most nincs jó helyen, ezt szeretnénk megváltoztatni” – nyilatkozta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár.
A szakma szerint a társadalom öregedése miatt a jövő egyik legnagyobb kihívása a nem fertőző, krónikus betegek ellátása lesz. A kormány ezért hozza létre az emelt szintű ápolási intézményeket a szociális ellátó rendszeren belül, négy-ötezer ággyal – így ez a teher a jövőben lekerülne a kórházak válláról.
