
„2014 nyarán egy 80 méter x 80 méter x 20 méternyi hatalmas nagy medence volt, nagy gödör, a cölöpalapozások, a pincealapozás, a különböző ház a házban konstrukciónak ez lett a vége. A különlegessége, ha megnézzük, minden, amit a fejünk fölött, illetve a lábunk alatt látunk.” – mondta Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
Sajtóbejáráson mutatták be az újságíróknak az ELI épületeit, ahol már az utolsó simításokat végzik. A beruházás során 25 ezer négyzetméternyi területet építettek be. Az ELI az első, nagyteljesítményű lézereken alapuló nagy civil kutatói létesítmény, amely európai együttműködéssel és a nemzetközi tudományos közösség részvételével jön létre.
„Itt vannak az alacsony sugárvédelmű területek, ebből négy van, itt konkrétan nincs különös sugárvédelem, van a közepes, és a magas sugárvédelmi felület. Itt két méter vastag betonfal van, itt egy másfél méteres, itt pedig egy méteres betonfallal védekezünk” – ismertette a központ épületének szerkezetét Mucsi János, az ELI-HU Nonprofit Kft. műszaki igazgatója.
Az ELI-ALPS létesítmény a tudományos kutatói és ipari alkalmazások területeiről érkező felhasználók számára biztosítja majd a lézerforrásokat és az általuk keltett másodlagos fény- és részecskeimpulzusok egyedülálló kombinációját. A kiemelkedő paraméterekkel rendelkező források számos alkalmazási területen kínálnak vonzó lehetőségeket a felhasználóknak.
„A 21. században gyakorlatilag a fotonika, a lézeres fejlesztéseknek a fontosságára felhívja a figyelmet. Ezeket nagyon jól fogja tudni majd a természettudomány, az élettudomány az anyagtudomány képviselői, és nemcsak a lézeres fizikusok, hanem tényleg biológusok, kémikusok, a geológia területétől a gyógyszerkutatás, orvostudomány területéig nagyon sok tudományág hasznosítani az itt elért eredményeket” – mondta Lehrner Lóránt.
A szegedi ELI-vel párhuzamosan Prágában és Bukarestben is épül egy-egy kutatóközpont, melyek szorosan együttműködnek majd. A szegedi beruházás közel 70 milliárd forintba került, melynek 85 százalékát az Európai Unió a 15 százalékát a magyar kormány fedezte.













