A kollektív bűnösség elvére hivatkozva 1944 őszétől válogatás nélkül fogdosták össze a nőket, gyerekeket és férfiakat, majd vitték málenkij robotra őket akár 25 évre a Szovjetunió Gulag rabtelepeire. Az elhurcoltakról az itthonmaradottak csak elvétve jutottak információhoz. A magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján Nagyné Pintér Jolán hozzátartozó az áldozatokat hősöknek nevezte.
„Ezeknek az embereknek mi itt most mindannyian megadjuk a végtisztességet. Ezért köszönet a kormánynak, hogy létrehozta a Szovjetunióba elhurcoltak emléknapját és a jelenleg is tartó Gulag Emlékév kapcsán mindent megtesz, hogy emlékeztesse a következő nemzedéket arra, akik már a béke éveiben haltak meg a messzi idegenben” – mondta Nagyné Pintér Jolán, a GULÁG-okban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke.
Gyilkosság és gyilkosság között nincs különbség. Legyen az barna vagy vörös köntösbe bújtatva – utalt a náci Németországnak a zsidóság ellen elkövetett bűneire és a kommunista diktatúra áldozataira egyaránt Galgóczy Árpád Gulag-túlélő.
„Az emberiség nagyobbik része akkor még nem tudta, hogy vannak szovjet haláltáborok is, amelyek az elkövetett bűnök súlyának tekintetében nem is, az áldozatok számát illetően többszörösen felülmúlják Hitlerék hasonló természetű intézményeit. Én nem tudok különbséget tenni az elgázosítás és a tarkólövések között. Akik eljutottak a Szovjetunióba, azok közül sokan ott haltak meg, csekély részük tudott csak megszökni” – mondta Galgóczy Árpád.
A hazatérők a kommunista magyar kormányoktól semmiféle segítséget sem kaptak, és évtizedekig hallgatásra voltak kényszerítve – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
„1953-ban ezen a napon érkezett vissza Magyarországra a Gulag lágereiből szabadon bocsájtott rabok egy nagy csoportja. Mivel ők nem mondhatták el, hogy mit éltek át, helyesebben mit éltek túl, a hazatértük évfordulóján mi fogunk a tragédiájukról beszélni évről évre. Közös feladatunk és felelősségünk, hogy minél több emberhez eljussanak a túlélők történetei és különösen az, hogy a most felnövekvő nemzedék, már tisztában legyen azzal, hogy mi történt 6-800 ezer magyarral és családtagjaikkal a 20. század derekán. Tisztelet azoknak, akik azóta elhunytak és tisztelet a túlélőknek” – emelte ki Völner Pál.
A 2002-ig föllelt dokumentumok és a túlélők tájékoztatása alapján több mint 130 ezer magyart hurcoltak el koholt vádak alapján málenkij robotra. Az orosz Háborús Emlékbizottság azonban csak az elhunyt foglyok felének a nevét találta meg eddig az orosz levéltárakban.
