A tiszás kommunikációban lassan külön műfajjá válik, amikor a valóság kényelmetlen részleteit egy gondosan felépített narratíva próbálja maga alá gyűrni.
A kérdés ilyenkor nem az, hogy mennyire jól hangzik a történet, hanem hogy kibírja-e a tények próbáját. Mert lehet újraértelmezni, magyarázni és keretezni, csak egy dolgot nem lehet megspórolni: a valóságnak végül mindig meg kell érkeznie a történetbe.
