Bálint Mátyás tizenöt hektáron gazdálkodik. Főként epret és sütőtököt termeszt. Előbbit az esős tavaszi napokon is öntöznie kell.
A vizet három fúrt kútból nyerik. Egyet használnak rendszeresen, a többi tartalék. Eddig nem kellett fizetniük érte, de a kormány rendeletben írta elő, hogy a fúrt kutak használata ezentúl engedélyköteles.
„Egy-egy kút hivatalos legalizálása négy-hatszázezer forintba kerül. Ez azt jelentené itt, hogy három kút, csak ha a négyszázezer forintot veszem alapul, az egymillió-kétszázezer forint. Plusz sajnos van a területünkön két olyan gödör, amelyben van minden évben talajvíz, viszont ez semmire nem használható, mert bevizsgáltattuk, öntözésre is alkalmatlan, de ezeket a gödröket is legalizáltatni kellene, holott ötven-száz éve ott van” – mondta el Bálint Mátyás zöldség- és gyümölcstermesztő.
A kútsarcról a kormányban is vita van. Az eredeti terveken gyorsan finomítottak, az engedélyek beszerzésére haladékot kaptak a gazdák. Vízdíjat pedig, merthogy ez is lesz, csak az öntözőkutak fogyasztása után kell majd fizetniük. A házi vízfogyasztás évi ötszáz köbméterig ingyenes.
„Azt gondolom, hogy az egészet el kell felejteni, ameddig van. És ameddig lehet” – véli a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János.
Hogy meddig, azt azonban a gazdák is csak találgatják. A harmincezer Csongrád megyei őstermelő közül sokan azt fontolgatják, kiszállnak. A többiek várnak, amíg lehet.
– Van egy törvényjavaslat, nem tudjuk, hogy mi a szövege, azt nem ismerjük, a másik pedig, hogy a további részletes szabályokat a vízgazdálkodásról szóló kormányrendelet fogja meghatározni ősszel.– Szeptemberig…– Tehát van egy májusi és egy őszi javaslat, melyről nem tudjuk, hogy mi van benne.
A Homokhátság területét a 2000-es évek elején félsivatagos területté nyilvánította az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete. A klímaváltozás miatt szélsőségesen aszályos és esős időszakok váltják egymást.
„Ez a terület eléggé sérülékeny az éghajlati változásokra. Jelenleg sem olyan magas a csapadékszint, de hogyha itt csökken, akkor elég gyorsan alacsony szinteket érhet el. Jó lenne, ha már most az egészét vagy a nagy részét ott helyben tudnánk tartani. Viszont megvan a lehetőség arra is, hogy ezekre a területekre odavigyünk vizet, most ez lehet függőleges irányból kutakkal vagy vízszintes irányban csatornákból” – mondta el Szalai Sándor klímakutató, egyetemi docens.
Szalai Sándor a Szent István Egyetem vízgazdálkodási tanszék vezetőjeként több aszálystratégia kidolgozásában is részt vett. A tervekben mindig kiemelt szerepet kapott a Homokhátság elsivatagosodó területe, de az elképzelésekből soha nem lett semmi.
