
A hajléktalanok ellátására szánt pénz fele tűnik el az ellátórendszerben. A Célpont kiderítette: tizenkétmilliárd forint jut az adófizetők pénzéből a hajléktalanok ellátására, de csak minden második veszi igénybe a szállókat. Közben a menedékhelyeket működtető vezetők egyre csak gazdagodnak. A Célpont úgy tudja, már készül az a törvénymódosítás, amely szerint hamarosan az állami pénzekből gazdálkodó alapítványok vezetőinek is vagyonnyilatkozatot kell tenniük.
A Célpont talált rá arra a hajléktalan férfira, aki 12 éve él az utcán. Aladár eszméletlenül feküdt az egyik budapesti utcán. A rendőrök is csak azután mennek oda hozzá, hogy észrevették a Célpont stábját. A férfi életkörülményein nem látszik, hogy az ellátórendszer minden hónapban körülbelül százezer forintot költ rá. Az adófizetőknek ugyanis becslések szerint tizenkétmilliárd forintjukba kerül a hajléktalanok ellátása, az utcán élők számát húszezerre becsülik. Az ellátórendszert azonban csak minden második hajléktalan veszi igénybe, vagyis a pénz fele az ellátók zsebében landol.
A Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a rendszerváltás óta megoldatlan a hajléktalanprobléma.
„Én azt gondolom, hogy ezek a hajléktalanszállók ezeknek a lakhatási problémákkal bíró embereknek nem az adekvát megoldás. Csak éppen ezt biztosítja számukra ez az ország 25 éve” – nyilatkozta korábban Győri Péter. Az elnök arról nem beszélt, hová tűnik az a pénz, amelyet a hajléktalanoktól szednek be:
Riporter: – És mire kell fizetni?Hajléktalan: – Na mire? Ez jó kérdés. A rezsire, meg a poloskáikra, meg a csótányaikra, meg a tetveikre?
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke 25 éve dolgozik a szolgálatnál. Azt állítja, nem a hajléktalanellátásból gazdagodott meg. „Nekem valószínűleg egy szocpol lakásom lenne, ha a szüleim az eladott nagy házukat nem osztották volna szét. Vagyis az abból kapott pénzt a gyerekeik között. Én ilyen szempontból jómódúnak számítok” – mondta Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke.
Nyitrai Imre helyettes államtitkár szerint az a baj, hogy sok olyan hajléktalanszálló is ugyanolyan finanszírozásban részesül, mint azok, ahol szakmai munka folyik. „Ha becsülnöm kellene, akkor azt gondolom, hogy a szállók harmada legalább így működik” – mondta Nyitrai Imre.
Úgy tudjuk, rövidesen napirendre kerülhet egy olyan törvénymódosító javaslat, amely átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tenné ezen szervezetek működését. Előírná például, hogy az állami pénzekből is gazdálkodó alapítványok vezetőinek vagyonnyilatkozatot kelljen tenniük.